Az iskolaügy legnagyobb harca a korszakban az egyházi iskolák ellen folyt. Először a földosztás mért csapást az egyházi iskolákra, jelentősen megnehezítve azok fönntartását. Az első támadás a kötelező hitoktatás fakultatívvá tételére irányult 1947-ben, az egyházaknak ezt rövid időre sikerült visszaverniük. Ezután (az 1947 márciusában közoktatásügyi miniszterré kinevezett Ortutay Gyula irányításával) jól megtervezett és előkészített (propaganda)hadjárat indult az iskolák államosítását előkészítendő.⁵³⁹ A szó szerint véres harc az egyházak vereségével végződött, Ravasz Lászlót eltávolították, megkezdődtek az egyházak elleni koncepciós perek, Mindszentyt is perbe fogták, a szerzetesrendeket betiltották. Az országgyűlés 1948. június 16-án elfogadta az egyházi iskolák államosításáról szóló törvényt. Az időzítés nem volt véletlen, a tanév vége után nehezebb volt mozgósítani a tantestületet, a diákokat, a szülői munkaközösséget. A keserű pirulát a tanárok fizetésemelésével próbálták megédesíteni (már júniusban!). Összesen 6505 iskola került ekkor állami tulajdonba, az ország iskoláinak több mint kétharmada. 18 ezer pedagógus vált állami alkalmazottá.⁵⁴⁰

539 Pl. megszervezte, hogy egyházi tanítói küldöttség jelenjen meg a minisztériumban és kérje az államosítást az egyházi intézmények elnyomó, antidemokratikus voltára hivatkozva, országos aláírásgyűjtésbe kezdtek az államosítás mellett, stb. Az egyházak viszont mozgósították híveiket és jelentős tüntetésekre került sor. A híres „pócspetri eset" alkalmat adott az egyházak elleni uszításra és a cselekvésre is.
540 Kardos, 2007. 49.