Problémát jelentett az új tankönyvek hiánya is. Egy 1945 áprilisában kiadott rendelet⁵²⁹ értelmében az iskolaigazgatóknak kellett gondoskodnia a használatos tankönyvek revíziójáról, a kihagyandó és az átalakítandó részek megjelölésével. Ehhez útmutatást is nyújtott a rendelet, e szerint pl. el kellett hagyni a történelem tankönyvekből az első világháborút követő események bemutatását (a vonatkozó lapokat többnyire kitépték a tankönyvekből), illetve általában nagyon körültekintően kellett vizsgálni a Szovjetunióra vonatkozó részeket.⁵³⁰ A tankönyvek felülvizsgálatát egyébként a fegyverszüneti egyezmény is előírta. Az 1945/46-os tanévtől kezdve az iskolák csak olyan tankönyveket használhattak, amiket az OKT Tankönyvügyi Bizottsága (elnöke ekkor Sík Sándor) felülvizsgált és engedélyezett (az egyházi iskolákban is).⁵³¹ A bizottság 1945 őszéig 1034 tankönyvet bírált el, ebből 269 átdolgozását javasolta, 607-et pedig betiltott, köztük az összes forgalomban lévő magyar irodalom, földrajz és történelemtankönyvet.⁵³²

A piacon amúgy viharos gyorsasággal jelentek meg az új történelemtankönyvek. Az állam és a felekezetek is rövid időn belül kiadták új sorozataikat, szerzőik között olyan neveket találunk, mint Kosáry Domokos és Mérei Gyula.⁵³³ Az új tankönyvek szakmailag magas színvonalúak voltak, józan, reális, valóban demokratikus szellemű történelemképet közvetítettek. Azonban a kiadás évétől függően, fokozatosan jelent meg bennük a marxista szakzsargon.

1947-től az OKT már nem az engedélyezett, hanem a kötelezően előírt tankönyvek listáját tette közre.⁵³⁴ 1948-ig az új tankönyvek íróit az OKT pályáztatással választotta ki, 1948 után a szerzők már direkt megbízást kaptak a minisztériumtól. (Az OKT-t 1948 októberében fel is számolták.) Ezzel párhuzamosan be is vonták azonnal a pályáztatás útján addig megszületett tankönyveket, köztük Kosáry történelem sorozatát.⁵³⁵ Az új tankönyvekkel kapcsolatban a minisztérium a következő kritikai észrevételeket tette: „... a II. osztályos általános iskolai könyvben egyáltalán nem esett szó az ipari munkásságról, falusi csizmadia jelentette a munkást. (...) (egyes olvasmányok) súlyos politikai hibákat is tartalmaztak: nagygazdákról szóló történetek, sőt kulákok dicsérete is előfordult bennük. A tankönyveken még erősen megmutatkozott a klerikális hatás. A városok illusztrációiban mint legfontosabb épületet a templomot mutatták be. Az adatok között templombajárók száma szerepelt állandóan. A sovinizmus és nacionalizmus is gyakran fellelhető volt, például a földrajzkönyvek Kárpát-medencéről és a benne lakó románokról beszéltek."⁵³⁶

Az OKT részéről már 1945 őszén megfogalmazódott az az igény, hogy a tankönyvkiadás egységesítése érdekében állami tankönyvkiadót kellene létesíteni. Ez - gazdasági okok miatt - csak 1949-ben történt meg, ekkor alakult meg a Tankönyvkiadó Nemzeti Vállalat (nemsokára Tankönyvkiadó Vállalat).⁵³⁷ Ezzel hosszú időre megszűnt a tankönyvi pluralizmus Magyarországon.

529 VKM 1883/1945. sz. rendelete, 1945. április 9.
530 Kardos, 2007. 23.
531 1945. évi 20 793 VKM sz. rendelet értelmében
532 Kardos, 2007. 24.
533 KOSÁRY Domokos / MÉREI Gyula: Magyarország története a szatmári békétől napjainkig. VIII. oszt. Szikra, 1945 (Kosáry, 1945); VARGA Zoltán: Magyarország története II. A szatmári békétől napjainkig. Kiadja az Országos Református Tanár Egyesület és az Országos Evangélikus Tanár Egyesület megbízásából Debrecen sz. kir. Város és a Tiszántúli Református Egyházkerület Könyvnyomda Vállalata. 1946.(Varga, 1946); IVÁN János: Magyarország története a szatmári békétől napjainkig. Szent István Társulat, Budapest 1947. (Iván, 1947.)
534 Albert, 2004. 13.
535 Ballér, 1996. 90.
536 Idézi: Kéri-Varga, 2004. http://kerikata.hu/ (2011. január 29.)
537 Kardos, 2007. 25.