Péczely József (1789-1849) Debrecenben tanult, ahol Budai Ézsaiás tanítványa volt. 1815-től oktatta a történelmet a cívis város akadémiáján és volt az iskola könyvtárosa. A korabeli beszámolók, illetve szakirodalom kiemeli szuggesztív, nagy hatású előadásait, melyeket tankönyveire építve tartott.²⁷⁸ Történelem tanárként Sinai Miklós utóda volt, akivel ellentétben óráit röviden, lényegre törően és didaktikusan tartotta. Mivel az ókor és a középkor a gimnáziumi anyag része volt, Péczely elsősorban az újkori egyetemes és a magyar történelemre fókuszált.²⁷⁹ Ez tükröződik az általa elkészített tankönyvekben is. 1827 és 1830 között jelent meg az egyetemes újkori történelmet tárgyaló könyve.²⁸⁰ Ebben Bolla Márton tematikáját alapul véve Amerika felfedezésétől indítja a szöveget. Munkája leginkább politikatörténet, és szerepet kapnak benne a katolikus egyház történetének kritikai megállapításai.²⁸¹

Érdekes, hogy 1909-ben Békefi Remig fogalmazott meg olyan kritikákat, mely szerint túlzottan leíró jellegű és szubjektív Péczely könyve, nem tárgyalja a (társadalmi, gazdasági) változások okait. Ezért úgy értékelte, hogy tankönyvével nem mozdította elő a magyar történettudomány és oktatás színvonalát.²⁸² Bíró is megemlítette, hogy „művelődéstörténeti kérdések ... Péczely világtörténetéből teljesen hiányoznak", elsősorban a politikatörténetre fókuszál, a nemzetközi kapcsolatokat helyezi előtérbe, különös tekintettel a háborúkra, illetve az uralkodókra.²⁸³ Péczely tendenciózusan építette bele munkájába mind a magyar, mind az egyetemes szabadságmozgalmakat, aminek következtében a cenzúra belenyúlt a szövegbe.²⁸⁴ Ugyanakkor negatívan tárgyalja a forradalmakat, a radikális társadalmi változásokat.

1837-ben jelent meg Péczely magyar történelemkönyve, amely átvette Budai Magyar Históriájának helyét az oktatásban.²⁸⁵ Péczely a teljes magyar történelmet írta meg két kötetben, a mohácsi vész jelentette a korszakhatárt. Bár a mű második kötete a cenzúra miatt nem jelenhetett meg,²⁸⁶ az első kötet önmagában nagy hatást gyakorolt a maga korában, és joggal értékelte pozitívan a szakirodalom.

Péczely egyértelműen az oktatásban használható, átlátható munkát kívánt alkotni, amely közel hozza a diákokhoz a tantárgyukat. Péczely így fogalmazott előszavában: „Meg akartam próbálni - nemzeti nyelvünkön először - oly Történetírását adni Hazánknak, mely rövid legyen, szárazság-, érdekes, vastag kötetekre telés nélkül ... s azon kell főképp törekednünk: mit adjunk kicsinyben minél több jót."²⁸⁷

Budaihoz hasonlóan és a kor pedagógiai gondolkodásának megfelelően Péczely is beépítette az irodalmat és a földrajzot a történelem tárgyalásába. A történelem mellett klasszika-filológiát is tanított, a latin auctorok kiválasztásában óhatatlanul előtérbe kerültek a történetírók, Péczely előszeretettel olvastatott Liviust és Tacitust a diákjaival.²⁸⁸

A reformkor neves protestáns tanárai közül ki kell emelnünk Csengery Józsefet. Csengery (1796-1850) 25 éven át, egészen a haláláig volt a sárospataki kollégium történelemtanára (egyetemes, magyar történelem, oklevéltan és a római nyelvtudomány). Igen erősen foglalkoztatta a francia történelem és irodalom, leginkább azonban a francia felvilágosodás filozófiája, akinek 1843-ban jelent meg egyetemes történeti munkája (Az egyetemes történettudomány vázlata). A cím jól tükrözi, hogy ebben az esetben - koncepciózusan - rövidebb lélegzetvételű könyvvel kell számolnunk. A tényanyagban és komplexitásában kevesebbet nyújt Bolla Márton összefoglalásánál, a szakirodalom éppen ezért a stílusát emeli ki pozitívumként (míg Bolla munkáját száraznak, szenvtelennek nevezi).²⁸⁹ Csengery valóban nagy hatású tanáregyéniség volt, tanítványai közül került ki például Jászay Pál.²⁹⁰ A középkor tárgyalásánál előszeretettel nyúl a katolikus egyház szempontjából kevéssé sikeres témákhoz, és ezek tárgyalásában a protestáns történetírás konklúzióira támaszkodik.

A pápai református kollégium neves történelemtanára, Bocsor István, Pápán tanult, majd a heidelbergi egyetemen szerzett tanári oklevelet. Csengeryhez hasonlóan igen nagy hatást gyakorolt tanítványaira (többek között Jókaira). 1837-től lett a magyar közjog és a történelem oktatója, a magyar és az egyetemes történelemből is írt tankönyveket, melyek egy része kéziratban maradt.²⁹¹ Bocsor a francia felvilágosodás hatása alatt alkotott, nagy hangsúlyt fektetett munkáiban a szabadságküzdelmekre (az Amerika történetét tárgyaló munkájában ismerteti a függetlenségi nyilatkozatot).²⁹² A történelem mellett - a kor más oktatóihoz hasonlóan - nagy hangsúlyt fektetett a latin nyelv tanítására is, ugyanakkor - érdeklődésének megfelelően - a francia nyelvet is oktatta.

Szintén a nagy hatású professzorok közé tartozott Vajda Péter, aki 1842-ben lett a pesti evangélikus gimnázium tanára, majd 1843-tól a szarvasi főiskolán tanított történelmet és filozófiát. Vajda kéziratai nem maradtak fenn, Katona András beszédei alapján állapította meg, hogy kulcskérdés volt számára a hazaszeretetre nevelés és a szabadság gondolata. A cenzori kollégium is felfigyelt előadásaira, és felfüggesztését javasolta, a vizsgálat lezárulta előtt azonban, 34 évesen elhunyt.²⁹³

Horváth Mihály nemcsak történetíróként, de tanárként és tankönyvíróként is nagy hatást gyakorolt.²⁹⁴ 1841-ben a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja lett az az évben kiadott történelem tankönyve révén. A több alkalommal megjelentetett könyvből több generáció tanult történelmet.

Horváth munkája - a korabeli trendek, illetve a cenzúra hatására - elsősorban politikatörténeti szemléletű, a szöveget az egyes uralkodók szerint szerkesztette (megfelelve még a II. Ratio instrukcióinak). Ugyanakkor az 1840-es évek politikai hangulatának, illetve leginkább kutatási témáinak, eredményeinek köszönhetően számos újdonság fedezhető fel munkájában. A kor liberális szemléletének, illetve a politikai diskurzus témáinak hatására Horváth érdeklődése intenzíven fordult a gazdaság- és társadalomtörténeti kérdések felé, és ezeket a szempontokat esetenként be is vonja az argumentációjába, így például a jobbágyság kérdését, a kereskedelem, ipar ügyét. Mária Terézia kapcsán kiemeli az úrbéri rendeletet, mint amely hozzájárult a parasztság fejlődéséhez.²⁹⁵ Saját korszakával szemben érthetően elfogult, éppen a gazdasági és társadalmi kérdések kapcsán szól pozitívan Széchenyiről. A mű stílusa is alkalmazkodik a pedagógiai célokhoz, érthető, világos fogalmazás, és emellett képes hatni az olvasóira.

A magyar történelemben három korszakot jelöl ki, az első 1301-ig, az Árpád-ház kihalásáig, a második Szapolyai haláláig tart, míg a harmadik részt a szerző a saját koráig tárgyalja.

A nagy hatású történelemtanárok között meg kell említenünk Vasvári Pált is, aki a pesti egyetemen Horvát István hatására kezdett történelemmel foglalkozni, majd 1846-tól történelmet tanított Teleki Blanka leánynevelő intézetében. Munkái közül ki kell emelni Történeti Névtárát,²⁹⁶ amely életrajzaival népszerű olvasmányt jelentett mind a fiú, mind a lány tanulók részére.

A korszak történelemtanítását érdemes megvizsgálni az iskolai füzetek alapján.²⁹⁷ A kaposvári gimnázium diákja, Bereczk Antal 1829-es, III. osztályos történelem füzetében a téma meghatározását (Quid est historia Hungariae?) követő didaktikus kérdés - Spányik szempontjaihoz hasonlóan - a hasznosság kérdése (Est ne utile studium?), amire a válasz egyértelmű: Est utilissimum, azaz igen hasznos.²⁹⁸ A hasznosság szempontja igen relevánssá vált az oktatásban, beépült a különböző tárgyak argumentációjába.

A füzetet az egyes témák szerint szerkesztették, kérdések vannak megfogalmazva, melyre lényegre törő válaszok vannak leírva. A szöveg latin nyelven íródott, igen sok helyen írta a szavak fölé a magyar jelentést Bereczk Antal. Az egyik betoldásból látszik, hogy voltak magyarra fordítási gyakorlatok.²⁹⁹ A II. Ratio utasításainak értelmében a fejezeteket elsősorban az egyes királyok uralma szabja meg.

Két évvel később az 1301 és 1526 közötti időszakot (kevert időszak) magyarul vezette a füzetében.³⁰⁰ Ebben az évben jóval kevesebb kérdéssel találkozunk, és ezzel párhuzamosan hosszabb kifejtésekkel.

A Bereczk hagyatékban található Váradi István pécsi gimnazista 1809-1810-ben vezetett II. osztályos vallástudomány füzete is.³⁰¹ Ebben az évben a konstantini „restaurációtól" Nagy Károly koráig tárgyalták az egyház történetét. A füzetbe beírták a tematikus fejezetekre felosztott tananyagot, a személy- és földrajzi neveket aláhúzással különböztették meg. Az egyes fejezetek leginkább az uralkodókhoz köthetők. Számba veszi a népvándorlás korát, melyben minden jelentősebb népcsoportot.

Részletek Bereczk Antal történelem füzetéből, 1829.³⁰²

(fényképezte: Gőzsy Gáborné)

---

278 Balkányi, 1903. 268.
279 Balkányi, 1903. 267-268.
280 Summarium historiae recentioris Europaeae, a detectione Americae ad revolutionem Gallicani per temporum intervalla digestum. Debrecen, I-II. kötet. 1827-30.
281 Katona, I.1.2.7.
282 Békefi, 1909. 727.
283 Bíró, 1960. 65.
284 Katona, I.1.2.7.
285 A magyarok történetei Ásiából kijövetelöktől fogva a mai időkig. I. köt. Ásiából kijövetelöktől fogva az Árpádház kihalásáig, II. köt. Az Árpádház kihalásától a mohácsi vérnapig. Debrecen, 1837.
286 Katona, I.1.2.7.
287 Idézi: Katona, I.1.2.7.
288 Balkányi, 1903. 267.
289 A Katona András által példaként citált Csengery részlet valóban lendületes és bizonyos szempontból lelkesítő, ugyanakkor kevéssé alkalmas a tudáselemek elsajátítására. Katona. I.1.2.8. A Bolla munkásságát ismertető Vékony István ezzel szemben a higgadt, komoly és tárgyilagos jelzőket használja. Vékony, 1908. 32.
290 Toldy, 1856. 165.
291 Világtörténetek rövid rajza. I-III. Pápa, 1837-1839. Kézirat; Amerika, különösen az éjszakamerikai egyesült szabadországok történetrajza. Pápa, 1838. Kézirat; Magyarország története vázolata I., Magyarország jelen rajza II. Pápán, 1844. Kézirat; Földrajz, különös tekintettel a nép- és történettanra. I-III. Pápa, 1947; Magyarország történelme különös tekintettel a jogfejlésre. I-IV. köt. Pápa, 1861-1869
292 Katona, I.1.2.10.
293 Katona, I.1.2.12.
294 A magyarok története Európába költözésöktől mostanig. A tanuló ifjúság számára. Pápa, 1841. (További kiadások: 1843, 1847, 1861.); A magyarok története. 1. szakasz: [...] az Árpád-házból származó vezérek s királyok alatt. 2. szakasz: [...] a vegyes házakból származott királyok alatt (1301-1526) 1843. 3. szakasz: [...] a Habsburg-házból származó királyok alatt (1526-1780) 1844. 4. szakasz. Pápa, 1842-1846; A magyarok története a bölcsészettanuló ifjúság számára. Bécs, 1847.
295 Katona, I.1.2.17.
296 Történeti Névtár. A hazánkban szerepelt nevezetes férfiak és hölgyek élet- s jellemrajzai-, vezéreszmék-, emlékszavak-, népregék- s korképekkel földerítve. Hiteles kútfők nyomán előadja Vasvári Pál. Pest, 1848.
297 A Somogy Megyei Levéltárban található a Bereczk család levéltára, amelyben fennmaradtak Bereczk Antal iskolai füzetei. Bereczk Antal 1818-ban született Kaposváron, apja kereskedo és földbirtokos volt. 1840-ben szerzett ügyvédi diplomát, ügyvédként tevékenykedett Kaposváron 1857-1859 között a város polgármestere volt. SML XIII. 5.
298 SML XIII. 5. 3. 26. Bereczk Antal történelem füzete. 1829.
299 SML XIII. 5. 3. 26. Bereczk Antal történelem füzete. 1829.
300 SML XIII. 5. 3. 35. Bereczk Antal történelem füzete. 1831.
301 SML XIII. 5. 3. 22. Váradi István teológia füzete. 1809-1810.
302 SML XIII. 5. 3. 26. Bereczk Antal történelem füzete. 1829.