A Klebelsberg és Kornis nevéhez kötődő koncepció mindössze tíz évet ért meg (ami egy oktatási törvény esetében épphogy annak bevezetésére elegendő). A bonyolult és kevésbé gyakorlatias (klasszikus-humán műveltség túlsúlya) iskolarendszerért a közvélemény továbbra sem rajongott és az időközben bekövetkező politikai stílusváltást sem szolgálta megfelelően. Bethlen István és Klebelsberg távozása után Gömbös Gyula és Hóman Bálint diktált a politika és az oktatáspolitika terén. Gömbösnek új hatalmi koncepciója⁴⁷⁵ megvalósításához komoly szüksége volt az oktatásra. Politikai ideológiájáról beszédeiből, írásaiból, Nemzeti Munkatervéből és közvetlen munkatársai publikációiból alkothatunk képet. A történelemtanítás vizsgálata szempontjából ebből annyit fontos kiemelnünk, hogy Gömbös (is) a magyar állam és a magyar társadalom válságáról beszélt, és nem elsősorban a gazdasági világválságról, hanem egyfajta morális-erkölcsi válságról, amiből ki kell vezetnie a magyar nemzetet, mert csak egy ilyen szemléleti-lelki megújulás vezethet a trianoni trauma után az ország újbóli felemelkedéséhez. (Jól érezhető, hogy itt visszaköszön a szellemtörténeti iskola történetírásának érvrendszere!) A szemléleti-gondolkodásmódbeli megújulás „levezénylésének" viszont legkézenfekvőbb eszköze a nevelés, az oktatás. A „nemzetnevelés" Gömbös politikai ideológiájának (is) egyik alappillére volt.⁴⁷⁶ A Nemzeti Munkatervben, kormányprogramjában is célként jelölte meg a kultúrpolitikát tárgyaló pontok között, melynek kidolgozásában későbbi kultuszminisztere, Hóman Bálint vállalt vezető szerepet. „A nemzetnevelés ügyét elsőrendű feladatunknak tekintjük. Kötelességünknek tekintjük az uralkodó lelki válság leküzdését, a nemzet lelki újjászületésének előmozdítását és az egységes magyar világnézet kialakítását."⁴⁷⁷

A „lelki válság" mellett a másik hívószó ebben a mondatban az „egységes" jelző. Gömbös sokat hangoztatott célja a „nemzeti egység" megteremtése volt (a kormányzó párt is ennek megfelelő új nevet kapott: Nemzeti Egység Pártja). Ezt az egységet volt hivatva szolgálni a Hóman nevéhez köthető új középiskolai törvény is, mely megalkotta az oly régóta áhított egységes középiskolát.⁴⁷⁸ A reáliskola és a reálgimnázium eltűnt a képzési palettáról, az egyetlen középiskola-típus a gimnázium maradt. A formai egységesítés mellett a tartalmi megújulás is fontos volt. Ebben a fent bemutatott célok elérése jelölte ki az irányt, vagyis egyrészt az iskola szellemiségének egységesítése,⁴⁷⁹ másrészt a korábbi törvényhez képest az oktatás-ismeretátadás funkció helyett a nevelésre⁴⁸⁰ kívánták helyezni a hangsúlyt, harmadrészt az eddigi keresztény-nemzeti értékek mentén maradva a hangsúly a keresztényről a nemzeti felé tolódott.⁴⁸¹ Az 1934. évi XI. tc általános célkitűzése: „A magyar középiskola feladata, hogy a tanulót vallásos alapon erkölcsös polgárrá nevelje, a magyar nemzeti művelődés szellemének megfelelő általános műveltséghez juttassa s az egyetemi és más főiskolai tanulmányokra képessé tegye."⁴⁸² Némiképp megváltozott a tantárgyi struktúra is, jelentős mértékben csökkent az antik nyelvek óraszáma és duplájára (!) emelkedett a testnevelésé. Új tantárgyként megjelent a - szintén az erkölcsi nevelésnek teret adó - osztályfőnöki óra, a történelemmel rokon gazdasági és társadalmi ismeretek, továbbá a vegytan, az egészségtan, a gyorsírás és az ének.⁴⁸³

A törvény talán legtöbbet vitatott pontja az érettségi vizsgát, illetve az egyetemi felvételt szabályozó passzus volt. A törvény 38. §-a értelmében a „gimnáziumi érettségi bizonyítvány egyetemi és más főiskolai tanulmányokra is képesít, ha ezt a képesítő hatályt a vizsgáló bizottság az érettségi vizsgálaton tanúsította, valamint a tanuló középiskolai tanulmányai folyamán elért tanulmányi eredményének, erkölcsi magaviseletének és egyéniségének gondos mérlegelése alapján külön megállapította. Az egyetemi és más fő iskolai tanulmányokra képesítő hatály megállapításának részletes szabályait a minisztérium az államfő által jóváhagyott rendeletben szabályozza."⁴⁸⁴ Vagyis a tanulmányi eredmények mellett egy teljesen szubjektív elem, az erkölcsi magaviselet és az egyéniség vizsgálata is részét képezi az egyetemi felvételi követelményeknek. A vizsgálat szempontjainak pontosabb meghatározását a törvény a kultuszminiszterre bízza. Ha hozzávesszük ehhez azt, hogy e vizsgálatot egy olyan bizottság végzi (érettségi bizottság), melynek elnökét szintén a kultuszminiszter küldi ki (állami fenntartású iskolák esetén),⁴⁸⁵ láthatjuk, hogy ez a szabályozás remek lehetőséget nyújt az államnak arra, hogy a számára nemkívánatos egyéneket kiszűrje a felsőoktatásból. (A törvény parlamenti vitáján az ellenzéki képviselők új numerus clausust emlegettek.⁴⁸⁶)

Az iskolarendszer messzemenő állami ellenőrzésére és irányítására Hóman Bálint egy másik törvénye, az 1935. évi VI tc. a tanügyigazgatás reformjáról biztosított igazán jó lehetőséget. A tanfelügyeleti rendszer központosítása és jelentős megszigorítása lehetőséget adott az iskolák, sőt személyesen a tanárok szoros ellenőrzésére és irányítására is. (Részletesebb bemutatására jelen keretek között nincs lehetőségünk, a témáról kimerítően ír: Nagy Péter Tibor: A magyar oktatás második államosítása. Educatio, Bp., 1992.)

Az 1934-es középiskolai törvényhez kiadott tantervben megfogalmazott képzési cél a történelem tantárgy esetén: „A magyar nemzet múltjának, mai helyzetének, feladatainak, a történelem főbb mozgató eszméinek és sorsdöntő eseményeinek, továbbá a magyarság és más népek közötti viszony történelmi alakulásának ismerete."⁴⁸⁷

A magyar és az egyetemes történelem aránya a magyar javára változott. Hóman Bálint már a törvény parlamenti vitájában is hangsúlyozta, hogy a történelem tanítását a magyar történelem köré kell szervezni (tehát a fogalmazás megváltozott: már nem a világtörténetet kíséri a magyar, hanem megfordítva).⁴⁸⁸ A nemzeti történet előtérbe állítása mellett a szinkronikus szemlélet kialakításának módszertani előnyeit érdemes itt is észrevennünk. Mindezzel együtt, a kizárólag a magyar történelem oktatásával töltött idő plusz egy tanévet kapott az 1924-es tantervhez képest, méghozzá az „értékesebb" felsőbb (hetedik) évfolyamon. Hóman a nemzeti történet oktatását azért is tartotta fontosnak, „nehogy egyenlősítsük magunkat azokkal a kis nemzetekkel, amelyeknél ma igenis világtörténelmet tanítanak elsősorban, mert nincs nemzeti történetük (...), mert nincs világtörténelmi szerepük. A magyar iskolának tudnia és tanítania kell, hogy Magyarország helyzete a múltban, különösen a középkorban, egészen a mohácsi vészig körülbelül az volt az európai viszonylatban, mint az akkori Franciaországé."⁴⁸⁹

3. ábra: Az egyetemes és magyar történelem tanításának megoszlása évfolyamonként az 1879-es, 1899-es, 1924-es és az 1934-es tantervek szerint

A meglehetősen sokára, 1938-ban megjelent általános és az 1939-ben kiadott részletes utasítások szintén a „lélekformáló munkát", a jellemnevelést hangsúlyozzák. Az általános utasítás kiemeli a vallásos nevelés, a nemzetnevelés(!), ezen belül a hazafias-, az állampolgári- és a társadalmi nevelés, az esztétikai nevelés, az értelmi nevelés, a testi nevelés és egészségvédelem, valamint a speciális fiú és leány nevelés sajátosságait, feladatait. Ezek tekinthetők a középiskolai nevelés „kiemelt fejlesztési területeinek". Az utasítások tantárgyanként is bemutatják, hogyan ragadhatók meg leginkább az egyes nevelési feladatok.⁴⁹⁰ Az egységes világnézeti és nemzeti nevelés nem utolsó sorban a kormányhoz lojális, engedelmes állampolgárok „kitermelését" is szolgálta. A történelemnek például bizonyítania kellett, hogy „a legtöbb történeti szerencsétlenség abból keletkezett, hogy a polgárok az állammal szemben a megkívánt alkalmakkor nem teljesítették kötelességüket."⁴⁹¹ De a közös játék, a sport is alkalmas arra, hogy a diákok felismerjék, „az egyén a közös munkában csak úgy vehet részt eredményesen, ha akaratát és erőit alárendeli a köz érdekeinek,"⁴⁹² A vezetői és az alárendelt szerep „begyakorlása" itt egyaránt fontos. Az iskolával kapcsolatos minden tevékenység céltudatosan és tervszerűen bekapcsolódik tehát az állampolgári nevelésbe.

Az 1934-es középiskolai törvény a háború végég maradt érvényben.

A háborús körülmények és a rövid idő miatt a korszakban jelentős hatást már nem tudott kifejteni, a gyakorlatban nemigen valósult meg, de mindenképpen fontos megemlíteni az iskolarendszer struktúráját alapvetően megváltoztató 1940. évi XX. törvényt az iskolai kötelezettségről és a nyolcosztályos népiskoláról.

475 Gömbös sosem fogalmazta meg, írta le pontosan politikai szándékait. A diktatúraépítés szándékáról lásd bővebben: Vonyó 2009. és uő. számos publikációját e témában.
476 A „nemzetnevelés" fogalmát sokan sokféleképpen használták, korábban is. Hogy mit is értettek alatta Gömbösék, kifejti egyik közvetlen munkatársa (a Nemzeti Egység Pártja Propaganda Osztályának vezetője) Béldi Béla: Béldi, 1935., Béldi, 1936.
477 Nemzeti Munkaterv 85. pont (Vonyó, 1998.)
478 1934. évi XI. tc. A középiskoláról.
479 „....miként a tudomány és a nemzetpolitikában, az oktatásügy terén is a szintézis, az összefogás, az egységesítés irányába kell haladnunk." Miniszeri bevezető a 1934. évi XI. tc.-hez. Corpus Juris Hungarici. 1934. évi törvénycikkek. Franklin Társulat, Budapest, 1935. 83.
480 "Korunk világnézeti és erkölcsi válsága a nyomában járó társadalmi válsággal együtt nem kis részben éppen a nemzetnevelés irányadó szempontjainak teljes elhanyagolására, az iskola nevelo feladatának megtagadására vezetheto vissza. Ebbol a válságból csak egy út vezet a kibontakozás felé: a nemzeti élet szintézisének céltudatos elokészítésére irányuló nevelomunka. Ezért kívánok a magyar közoktatás egész területén, valamennyi iskolatípusban [...] fokozott mértékben érvényt szerezni a tudósoktól tán lenézett, szakpedagógusoktól elhanyagolt nevelo-szempontnak." Bár Hóman e beszéde később, 1938-ban hangzott el, jól szemlélteti álláspontját. Hóman 1938. Idézi: Nagy 1992. 127. o.
481 „A magyar értelmiség nevelése az előttünk álló nagy nemzeti erőfeszítések és súlyos nemzetpolitikai feladatok idején nem lehet sem humanisztikus, sem természettudományos irányú, (...). A középiskolai műveltség legjellemzőbb vonása nemzeti jellege, ennek a műveltségnek az európai műveltség színvonalán álló, de a lehatározottabban nemzeti irányú műveltségnek kell lennie." Miniszteri bevezető a 1934. évi XI. tc.-hez. Corpus Juris Hungarici. 1934. évi törvénycikkek. Franklin Társulat, Budapest, 1935. 83.
482 1934. évi XI. tc. A középiskoláról. 1. §. (http://1000ev.hu/index.php?a=3&param=7954 2011. január 12.)
483 Unger, 1976. 208.
484 1934. évi XI. tc. A középiskoláról. 38. §. (http://1000ev.hu/index.php?a=3&param=7954 2011. január 12.)
485 „41. § (1) A középiskolák érettségi vizsgálataira a vallás- és közoktatásügyi miniszter, az egyházi hatóság alatt álló középiskolák érettségi vizsgálataira a fenntartó illetékes egyházi hatósága küld elnököt.
(2) Egyházi hatóság alatt álló középiskola érettségi vizsgálatára a vallás- és közoktatásügyi miniszter a főfelügyeleti jog gyakorlása céljából kormányképviselőt rendel. Ezért az illetékes fenntartó hatóság köteles az érettségi vizsgálat idejét legalább egy hónappal megelőzően a vallás- és közoktatásügyi miniszternek bejelenteni." 1934. évi XI. tc. A középiskoláról. 1. §. (http://1000ev.hu/index.php?a=3&param=7954 2011. január 12.)
486 Ld. Képviselőházi Napló 1934. április 6., 10-12., 17-20. (257-264. ülések)
487 Katona-Szabolcs, 2006. 18.
488 „...az egész világtörténeti oktatást olykép képzelem el (...) hogy a magyar történelmet mint gerincet tanítják négy éven át s a világtörténet ahhoz mint szinkronikus háttér csatlakozik. A régi 1924-es tantervben történt utalás, hogy a világtörténelmet így tanítsák, a gyakorlatban azonban azt látom, hogy nem így tanítják. (...) Ez a tanítás életet visz a történelembe." Hóman Bálint felszólalása a törvény képviselőházi vitáján, 1934. április 17-én. Képviselőházi Napló 1934. 243.
489 Uo.
490 Tantervi utasítások 1939. 20-107.
491. Tantervi utasítások, 1939. 62.
492 Tantervi utasítások 1939. 64-65.