A már említett 1950-es párthatározat nyomán rekordgyorsasággal, fél év alatt elkészültek az új általános- és középiskolai tantervek. Ezek szaktárgyi-tartalmi, pedagógiai, tantervelméleti, szempontból egyaránt a hazai neveléstörténet mélypontját jelentették (ahogy a nyomukban született tankönyvek is).

A tantervek lényegében ideológiai, politikai és pedagógiai előírások teljesen következetlenül egymás mellé hordott halmazát jelentették. Kiemelendő változás volt a latin csaknem teljes eltűnése, az orosz nyelv kötelezővé tétele és a választható tárgyak, valamint a hittan eltörlése. Mint „nem teljesítménynövelő tárgy" a középiskolák tantervéből eltűnt az ének és a rajz is.⁵⁵¹

Ezúttal megszületett a középiskolák (a háború utáni első) tanterve is, mely lényegében egységes, négy osztályos gimnáziumot hozott létre humán és reál tagozattal - ezek között azonban nem volt lényeges eltérés.⁵⁵²

A tananyag méretét tekintve eltúlzott, túlzsúfolt tervek születtek, ezért (is) a későbbiekben folyamatos módosítások váltak szükségessé. A minisztériumi útmutatások értelmében a tantervhez minden tanórán, minden tanárnak szigorúan alkalmazkodnia kellett, ahogy a központilag előállított kötelező tankönyvek tartalmához és módszertanához is. Ezek rendszeres használata kötelező volt.⁵⁵³ A tantervek és a tankönyvek mellett további biztosítékot jelentettek a hatalom számára a tanárok számára készített eligazítások, minisztériumi tájékoztatók, melyek egész konkrét utasításokat tartalmaztak az egyes tananyagrészek magyarázatára és módszertani megközelítésére vonatkozóan. Egy példa az irodalomtanításból, mely híven tükrözi a hatalom által közvetíteni kívánt történelemszemléletet is: Petőfi A nemzethez című verséhez a következő tanári magyarázatot kellett adni. „A 48-as forradalmat eláruló >belső bitangoknak< vannak utódai, akik ellen éppoly szenvedélyes gyűlölettel kell harcolnunk, mint annak idején Petőfi harcolt az árulók ellen. Ezek most: a dolgozók békés életét mérgező, háborúra uszító klérus, a kulákság, amely régi kizsákmányoló uralmát a háború után is vissza akarja állítani; a munkásosztály aljas árulói, az imperialisták ügynökei a jobboldali szociáldemokraták."⁵⁵⁴

A történelemtanítás tekintetében sem volt jobb a helyzet. Mátyás uralkodásával kapcsolatban levonandó tanulság pl.: „Mint ismeretközlő cél fogható fel a Mátyás-féle centralizáció. Nevelői célja ennek a témának az, hogy egy nemzet számára létszükséglet az állami egység, ez pedig csak a munkáshatalom létrejötte után valósulhat meg."⁵⁵⁵ A történelemtanároknak adott módszertani instrukciók kiemelték, hogy a tanulók gondolkodásának fejlesztését, önállóságát fejlesztő módszereket ki kell zárni, mivel „a tanulók hiányos eszmei világára (rábízni) ... fontos következtetéseket, amiket az előadó tanárnak kellene kifejtenie, roppant káros eljárás!"⁵⁵⁶

Az általános iskola az ókortól eltekintve csak magyar történelmet tanított, a gimnáziumban ekkor jelent meg az egyetemes és magyar történelem ma is használatos párhuzamos tanítása („csak" egyszer a négy év alatt).⁵⁵⁷

Az 1950-es gimnáziumi tantervben megfogalmazott célok a történelemtanítás számára:

• „A magyar nép történetének és az egyetemes történelemnek alapos ismerete, a történelmi összefüggések helyes értékelése a történelmi materializmus módszerével.

• Haladó nemzeti hagyományaink és a jelenkori történelmünk szerves kapcsolatának megmutatása, a munkásosztály nemzetközi harcának megismerése és jelentőségének tudatosítása az elnyomott osztályok és népek felszabadításáért vívott harcban.

• A nemzeti függetlenségi mozgalmak szerepének megismerése és értékelése az egyetemes emberi haladás előbbre vitelében.

• A gyarmati elnyomás alatt sínylődő, felszabadulásért küzdő népek harcának ismertetése, jelentőségének értékelése a szocializmus győzelmének szempontjából.

• A proletár nemzetköziség érzésének kifejlesztése és erősítése, a harc a sovinizmus ellen.

• A Bolsevik Párt történetének alapos megismerése, az ifjúság szeretetének elmélyítése a békéért folyó harc vezetője, a Szovjetunió iránt.

• A dolgozó nép ügye iránti hűségre, a nép ellenségei iránti gyűlöletre nevelés, a szocialista hazafiság érzésének ápolása."⁵⁵⁸

Az általános iskolák történelemtantervének célkitűzései:

• „A magyar nép történetének áttekintése, összefüggésben az egyetemes történeti fejlődéssel - különös tekintettel az osztályok harcára és a magyar népnek az idegen elnyomók ellen folytatott küzdelmeire.

• A haladó és reakciós erők harcának megmutatása a magyar nép történelmében és az emberiség történelmében.

• Történelmünk haladó hagyományainak megbecsülése, a magyar történelem haladó mozgalmai és a jelen közötti összefüggés feltárása.

• A Szovjetunió és a munkásosztály szerepének tudatosítása hazánk felszabadulásával és fejlődésével kapcsolatban.

• Szocializmust építő népi demokráciánk fejlődési irányának megértése és követése.

• Harc a sovinizmus maradványai ellen, szocialista hazafiságra nevelés."⁵⁵⁹

A történelemtanítás kapcsán talán először fogalmazódott meg az a módszertani elv, hogy a tényanyag, az évszámok és személyek pontos ismerete elsődleges. A konkrét, megtanítandó tényeket az előre meghatározott célok ismeretében kell kiválogatni, hogy a megfelelő általánosítások és következtetések levonhatóak legyen azokból. A válogatás eredményességének, a történelemtanítás sikerének „kulcsát a marxizmus-leninizmus ismerete adja a tanár kezébe. (...) Így lesz a történelemtanítás minden ízében pártossá."⁵⁶⁰ Az ideológia ismerete és helyes alkalmazása lesz a korszak legfontosabb iránytűje - az élet minden területén. A korszakra jellemző tragikus (lét)bizonytalanság abból fakad, hogy bár az ideológia abszolút, annak mindenkori értelmezésére, magyarázatára gyakorlatilag egyetlen személy, az SZKP főtitkára hivatott.

551 Tanterv az általános iskolák számára. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 1220-10/1950. sz. rendelete. Tankönyvkiadó Nemzeti Vállalat, Budapest, 1950. és Tanterv az általános gimnázium számára. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 1280-10/1950. sz. rendelete. Tankönyvkiadó Nemzeti Vállalat, Budapest, 1950.
552 Ballér, 1996. 105.
553 Ballér, 1996. 104.
554 Minisztériumi kollégiumi előterjesztés a középiskolák első félévi munkájáról. (1951-52. tanév). Idézi: Kardos, 2007. 68.
555 Idézi: Katona, 204. 90.
556 Idézi: Katona, 2004. 90.
557 Tanterv az általános iskolák számára. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 1220-10/1950. sz. rendelete. Tankönyvkiadó Nemzeti Vállalat, Budapest, 1950. és Tanterv az általános gimnázium számára. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 1280-10/1950. sz. rendelete. Tankönyvkiadó Nemzeti Vállalat, Budapest, 1950.
558 1280-10/1950. VKM sz. rendelet. 25. Katona-Szabolcs, 2006. 22.
559 Tanterv az általános iskolák számára. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 1220-10/1950. sz. rendelete. Tankönyvkiadó Nemzeti Vállalat, Budapest, 1950. 25.
560 Módszertani útmutatás az általános iskola tantervéhez. Történelem VI-VII. Tankönyvkiadó Budapest, 1950.9.