Az 1950-es tantervek

A már említett 1950-es párthatározat nyomán rekordgyorsasággal, fél év alatt elkészültek az új általános- és középiskolai tantervek. Ezek szaktárgyi-tartalmi, pedagógiai, tantervelméleti, szempontból egyaránt a hazai neveléstörténet mélypontját jelentették (ahogy a nyomukban született tankönyvek is).

A tantervek lényegében ideológiai, politikai és pedagógiai előírások teljesen következetlenül egymás mellé hordott halmazát jelentették. Kiemelendő változás volt a latin csaknem teljes eltűnése, az orosz nyelv kötelezővé tétele és a választható tárgyak, valamint a hittan eltörlése. Mint „nem teljesítménynövelő tárgy" a középiskolák tantervéből eltűnt az ének és a rajz is.551

Ezúttal megszületett a középiskolák (a háború utáni első) tanterve is, mely lényegében egységes, négy osztályos gimnáziumot hozott létre humán és reál tagozattal - ezek között azonban nem volt lényeges eltérés.552

A tananyag méretét tekintve eltúlzott, túlzsúfolt tervek születtek, ezért (is) a későbbiekben folyamatos módosítások váltak szükségessé. A minisztériumi útmutatások értelmében a tantervhez minden tanórán, minden tanárnak szigorúan alkalmazkodnia kellett, ahogy a központilag előállított kötelező tankönyvek tartalmához és módszertanához is. Ezek rendszeres használata kötelező volt.553 A tantervek és a tankönyvek mellett további biztosítékot jelentettek a hatalom számára a tanárok számára készített eligazítások, minisztériumi tájékoztatók, melyek egész konkrét utasításokat tartalmaztak az egyes tananyagrészek magyarázatára és módszertani megközelítésére vonatkozóan. Egy példa az irodalomtanításból, mely híven tükrözi a hatalom által közvetíteni kívánt történelemszemléletet is: Petőfi A nemzethez című verséhez a következő tanári magyarázatot kellett adni. „A 48-as forradalmat eláruló >belső bitangoknak< vannak utódai, akik ellen éppoly szenvedélyes gyűlölettel kell harcolnunk, mint annak idején Petőfi harcolt az árulók ellen. Ezek most: a dolgozók békés életét mérgező, háborúra uszító klérus, a kulákság, amely régi kizsákmányoló uralmát a háború után is vissza akarja állítani; a munkásosztály aljas árulói, az imperialisták ügynökei a jobboldali szociáldemokraták."554

A történelemtanítás tekintetében sem volt jobb a helyzet. Mátyás uralkodásával kapcsolatban levonandó tanulság pl.: „Mint ismeretközlő cél fogható fel a Mátyás-féle centralizáció. Nevelői célja ennek a témának az, hogy egy nemzet számára létszükséglet az állami egység, ez pedig csak a munkáshatalom létrejötte után valósulhat meg."555 A történelemtanároknak adott módszertani instrukciók kiemelték, hogy a tanulók gondolkodásának fejlesztését, önállóságát fejlesztő módszereket ki kell zárni, mivel „a tanulók hiányos eszmei világára (rábízni) ... fontos következtetéseket, amiket az előadó tanárnak kellene kifejtenie, roppant káros eljárás!"556

Az általános iskola az ókortól eltekintve csak magyar történelmet tanított, a gimnáziumban ekkor jelent meg az egyetemes és magyar történelem ma is használatos párhuzamos tanítása („csak" egyszer a négy év alatt).557

Az 1950-es gimnáziumi tantervben megfogalmazott célok a történelemtanítás számára:

  • „A magyar nép történetének és az egyetemes történelemnek alapos ismerete, a történelmi összefüggések helyes értékelése a történelmi materializmus módszerével.

  • Haladó nemzeti hagyományaink és a jelenkori történelmünk szerves kapcsolatának megmutatása, a munkásosztály nemzetközi harcának megismerése és jelentőségének tudatosítása az elnyomott osztályok és népek felszabadításáért vívott harcban.

  • A nemzeti függetlenségi mozgalmak szerepének megismerése és értékelése az egyetemes emberi haladás előbbre vitelében.

  • A gyarmati elnyomás alatt sínylődő, felszabadulásért küzdő népek harcának ismertetése, jelentőségének értékelése a szocializmus győzelmének szempontjából.

  • A proletár nemzetköziség érzésének kifejlesztése és erősítése, a harc a sovinizmus ellen.

  • A Bolsevik Párt történetének alapos megismerése, az ifjúság szeretetének elmélyítése a békéért folyó harc vezetője, a Szovjetunió iránt.

  • A dolgozó nép ügye iránti hűségre, a nép ellenségei iránti gyűlöletre nevelés, a szocialista hazafiság érzésének ápolása."558

Az általános iskolák történelemtantervének célkitűzései:

  • A magyar nép történetének áttekintése, összefüggésben az egyetemes történeti fejlődéssel - különös tekintettel az osztályok harcára és a magyar népnek az idegen elnyomók ellen folytatott küzdelmeire.

  • A haladó és reakciós erők harcának megmutatása a magyar nép történelmében és az emberiség történelmében.

  • Történelmünk haladó hagyományainak megbecsülése, a magyar történelem haladó mozgalmai és a jelen közötti összefüggés feltárása.

  • A Szovjetunió és a munkásosztály szerepének tudatosítása hazánk felszabadulásával és fejlődésével kapcsolatban.

  • Szocializmust építő népi demokráciánk fejlődési irányának megértése és követése.

  • Harc a sovinizmus maradványai ellen, szocialista hazafiságra nevelés."559

A történelemtanítás kapcsán talán először fogalmazódott meg az a módszertani elv, hogy a tényanyag, az évszámok és személyek pontos ismerete elsődleges. A konkrét, megtanítandó tényeket az előre meghatározott célok ismeretében kell kiválogatni, hogy a megfelelő általánosítások és következtetések levonhatóak legyen azokból. A válogatás eredményességének, a történelemtanítás sikerének „kulcsát a marxizmus-leninizmus ismerete adja a tanár kezébe. (...) Így lesz a történelemtanítás minden ízében pártossá."560 Az ideológia ismerete és helyes alkalmazása lesz a korszak legfontosabb iránytűje - az élet minden területén. A korszakra jellemző tragikus (lét)bizonytalanság abból fakad, hogy bár az ideológia abszolút, annak mindenkori értelmezésére, magyarázatára gyakorlatilag egyetlen személy, az SZKP főtitkára hivatott.


551 Tanterv az általános iskolák számára. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 1220-10/1950. sz. rendelete. Tankönyvkiadó Nemzeti Vállalat, Budapest, 1950. és Tanterv az általános gimnázium számára. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 1280-10/1950. sz. rendelete. Tankönyvkiadó Nemzeti Vállalat, Budapest, 1950.
552 Ballér, 1996. 105.
553 Ballér, 1996. 104.
554 Minisztériumi kollégiumi előterjesztés a középiskolák első félévi munkájáról. (1951-52. tanév). Idézi: Kardos, 2007. 68.
555 Idézi: Katona, 204. 90.
556 Idézi: Katona, 2004. 90.
557 Tanterv az általános iskolák számára. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 1220-10/1950. sz. rendelete. Tankönyvkiadó Nemzeti Vállalat, Budapest, 1950. és Tanterv az általános gimnázium számára. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 1280-10/1950. sz. rendelete. Tankönyvkiadó Nemzeti Vállalat, Budapest, 1950.
558 1280-10/1950. VKM sz. rendelet. 25. Katona-Szabolcs, 2006. 22.
559 Tanterv az általános iskolák számára. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 1220-10/1950. sz. rendelete. Tankönyvkiadó Nemzeti Vállalat, Budapest, 1950. 25.
560 Módszertani útmutatás az általános iskola tantervéhez. Történelem VI-VII. Tankönyvkiadó Budapest, 1950.9.