1. Reformáció és katolikus megújulás
1. Reformáció és katolikus megújulás
1517-ben Luther Márton (1483-1546) 95 pontból álló téziseit kifüggesztette a wittenbergi egyetem kapujára. Ezzel az aktussal indult el a XVI. század nagy hitújító mozgalma, a reformáció. Ki volt Luther Márton? Kik és milyen hatással voltak Lutherre? Milyen társadalmi-politikai okok vezettek a reformáció és a katolikus megújulás kialakulásához?
A reformáció kialakulásához három társadalmi-politikai ok vezetett. Egyrészt a XVI. századra megváltoztak az egyházzal szembeni elvárások, a közbenjáró egyház helyett mindinkább a lelkipásztori egyház igénye teremtődött meg. Gyökeres átalakuláson ment keresztül egyház és állam viszonya. A XVI. századra a dinasztiák helyére fokozatosan a nemzetállamok lépnek, a dinasztiák nemzeti érdeke a Rómától való függés lazítása és a saját egyházat befolyásuk alá vonni. Az állami és az egyházi adminisztráció a könyvnyomtatás által szervezettebbé, hatékonyabbá válik. A társadalmi/politikai okok mellett fontos megemlítenünk azokat a hatásokat, melyek szerepet játszottak Luther Márton életében. E hatások közül hármat érdemes megemlítenünk. Egyrészt erfurti jogi tanulmányait otthagyva Luther Ágoston rendi szerzetesnek állt. A szerzetesi élet meghatározó volt Luther életében. Másrészt a wittenbergi egyetem és az egyetemen folyó teológia oktatása megint csak szerepet játszott Luther életére.
Hol helyezkedik el Wittenberg? Miért fontos a földrajzi elhelyezkedése?
Wittenbergben a skolasztikus teológia új útjával, a nominalisták tanításával ismerkedett meg Luther. Elsősorban Gabriel Biel tübingeni teológus tanai hatottak rá. Szemben Szent Ágoston követőinek nézeteivel, akik az üdvigazsággal kapcsolatban azt vallották, hogy az ember tehetetlen és az üdvözülésben Isten kegyelme számít, Biel azt hirdette, hogy az ember is tehet kisebb morális cselekedeteket az üdvözülésért. Végezetül Lutherre nagy hatást gyakorolt maga a reneszánsz és Rotterdami Erasmus nézetei. Erasmus azt hirdette, hogy a középkori teológia romlott tanítása és a körülményes latin helyett a Szentíráshoz és a korai egyházatyák tanításaihoz kell visszatérni.
A reformáció kirobbanásának közvetlen oka a búcsúcédulák árusítása volt. A búcsúcédulák vásárlása igen fontos volt a középkori vallásos ember életében, amit az motivált, hogy a kor embere rettegett attól, nehogy a pokolba jusson. Luther azt hirdette, hogy a bűnt csak Isten bocsáthatja meg és egyedül csak a hit üdvözít.
Luther – bár eretnekséggel vádolták – tanítványaira óriási hatással volt. Tanítása az oktatás minden szintjére kiterjedt. A leendő teológusok (tudósok) számára a latin, görög, héber nyelv ismeretét írta elő, hiszen a teológusok feladata a Biblia és az Újszövetség eredetiben való olvasása. A plébánosok a humán kultúra hordozói Luther nevelési nézetében, a latin nyelv ismerete mellett a klasszikus szerzők olvasása a kötelező számukra. A köznép számára az anyanyelvi írás-olvasás elsajátítását írta elő Luther, hiszen a legfőbb feladat a Biblia anyanyelven történő olvasása.
Luther kortársa Philipp Melanchton, a wittenbergi egyetem humanista professzora. Heidelbergben filozófiát és teológiát tanult, Tübingenben, majd Wittenbergben oktatott. Melanchton kiváló iskolaszervező pedagógus volt, nevéhez kapcsolódik a szász, majd a würtenbergi választófejedelemség iskola tanrendszereinek kidolgozása. Pedagógiájában arra tett kísérletet, hogy ötvözze a reformáció szigorú erkölcsi nevelési normáit a reneszánsz antik műveltségeszményével.
A katolikus egyház megújulása a XVI. század közepén kezdődött (tridenti zsinat: 1545-63). E megújulás a katolikus egyház szervezeti, igazgatási átalakítását, működési programjának és iskolahálózatának kiépítését eredményezte. A jezsuiták missziója révén a reformok a szerzetesek körében is elterjedtek.