Az enciklopédikus szintézisteremtés igénye a XVII. század második felében jelentkezett szerte Európában. Magyarországon Apáczai Csere János a tudós, erdélyi pedagógus nevéhez fűződik a Magyar Enciklopédia megalkotása. Apáczai (1625-1659) Kolozsvárott, Gyulafehérváron, majd Európa neves egyetemein végezte tanulmányait. A Magyar Enciklopédiában korának tudományos ismeretanyagát foglalta rendszerbe. A tizenegy fejezetből álló műve humán és természettudományokkal foglalkozik. Nagy érdeme a magyar tudományos nyelvezet megteremtése. Mint pedagógus a széles enciklopédikus műveltség megteremtését tekintette feladatának. Fontosnak tartotta a széles néprétegek oktatását, neveléseszményét a puritán egyszerűség hatotta át. Szilárd elképzelésekkel rendelkezett az iskolarendszerről. A népiskolai oktatást Apáczai szerint a középiskola követi. A felső iskolában (más néven az akadémián) a tanulók tudománycsoportokként sajátítják el az ismereteket. Apáczai – a dinasztikus Európában – már nemzetben gondolkodott. Szerinte egy nemzet boldogulása, sorsa a jó tanítókon múlik.