7. Locke és a gentleman-képzés

John Locke (1632-1704) élete az angol polgári forradalom harmadik (restauráció) és a negyedik (dicsőséges forradalom) szakaszához kapcsolódott. A kereskedőcsaládban született Locke Shaftesbury grófjának háziorvosa, a gróffal együtt a Stuart-restauráció idején politikai száműzetésbe kényszerült és csak a dicsőséges forradalom idején térhetett haza a szigetországba. Gondolkodására nagy hatással voltak Bacon, Hobbes és Descartes tanai. Politikai műveiben az angol király isteni és anszolút hatalma ellen emelt szót. Gyermeknevelésről gondolatait a „Gondolatok a nevelésről” című művében fogalmazta meg.

Pedagógiájának középpontjában a művelt angol úriember nevelése állt (=gentleman képzés). Locke szerint az angol gentlemant a jómodoráról, kifinomultságról, kimértségéről, mozdulatainak összhangjáról, erényes vallásos érzületéről, egészséges életmódjáról lehet felismerni. Mindez nem csak a társasági élet külső szabályainak felismerését, hanem a művelt úriember belső indíttatásának, attitűdjének elsajátítását egyaránt megköveteli. Az erényes élet kialakításához Locke nélkülözhetetlennek tartotta az önfegyelemre nevelést. A kisgyermek a felnőttel szemben tisztelettudó legyen, az angol pedagógus csak végső esetben támogatta a testi fenyítés eszközét. Locke a testnevelés fontosságát hangoztatta, a szokásos kényeztető nevelési elvekkel szemben az edzés, az akaratra nevelés elsőbbségét hirdette. A gyermek sokat tartózkodjon a szabad levegőn, helyesen táplálkozzon, rendszeresen tisztálkodjon.

Nevelési eszméi hűen tükrözik a hasznosság elvére épülő korhangulatot. A tanítás során a tananyag kiválasztása is a hasznosság elvét követte. Az alapkészségek (írás-olvasás) mellett a következő tárgyak elsajátítását tartotta célszerűnek: erkölcstan, gyorsírás, könyvvitel, földrajz, történelem, csillagászat, jog, számtan, tánc, latin és francia nyelv. A praktikus ismeretek elsajátítása, két-három szakma megszerzése is fontos eleme volt Locke pedagógiai nézeteinek. A gyakorlatias oktatást előbbre tartotta az elméletnél, az oktatási-nevelési folyamatban fontos szerepet szánt a gyakorlásnak, az ismeretek szórakoztató formában való elsajátításának.