3. A pedagógiai realizmus: Comenius pedagógiája

A pedagógiai realizmus – a Comenius nevével fémjelzett XVII. század új pedagógiai irányzat – filozófiai alapozása Bacon és Descartes, természettudományos alapozása főként Kopernikusz és Newton nevéhez kapcsolódik. Az angol filozófus, Francis Bacon (1561-1626) a megismerés forrásának a tapasztalást tekintette. Descartes (1596-1650) „Értekezés a módszerről” c. művében a racionalizmus alapjait fogalmazta meg. 

Pázmány Péter kortársa volt a cseh-morva származású pedagógus, Comenius (1592-1670). Pázmánnyal szemben Comenius politikai hitvallása a katolikus Habsburg-ellenességben öltött testet. Pedagógiai elveit is e politikai küldetésének rendelte alá. Élete szervesen összekapcsolódott a korszak nagy vallásháborújával, a harmincéves háborúval (1618-48). Európa első összeurópai háborújába szinte minden ország valamilyen módon bekapcsolódott, melynek oka, hogy a XVII. század elejére kialakult számos európai válsággóc szinte egy időben robbant. A török jelenléte a Balkánon és Közép-Európában, nyugaton a spanyol-francia konfliktus, Kelet-Európában az orosz-lengyel-brandenburgi-svéd rivalizálás és mindenekelőtt a Német-Római Birodalom területi széttagoltsága, vallási megosztottsága vezetett a kor vallásháborújához. A katolikus Habsburg császár és a protestáns német fejedelmek közötti küzdelem tétje: vajon létrejön-e a német egység Európában? A kor neves hadvezére Wallenstein, aki korán áttért a katolikus hitre, a császár szolgálatába állt, és a Habsburgok győztes fehérhegyi csatája (1620) után megkapta Friedland hercegségét. Terve a német egység megvalósítása volt. Korának neves zsoldosvezére, kiváló stratéga, akit a harcmezőn a szigorú racionalitás irányított, ugyanakkor aki hitt a csillagjóslásokban. Wallenstein a manierizmus irányzatának számos személyiségjegyét hordozta. Kezdetben legyőzte a protestáns német fejedelmeket, majd IV. Keresztély dán király seregeit, az 1632-es lützeni csatában viszont alulmaradt Gusztáv Adolf svéd király csapataival szemben. Az 1648-as wesztfáliai béke évszázadokra konzerválta a Német-Római Császárság széttagoltságát. Comenius a 30 éves háború nagy vesztese, otthonát feldúlták, szüleit elvesztette. Hamarosan csatlakozott a huszita hagyományokat ápoló cseh testvérek mozgalmához, majd a fehérhegyi csatavesztés után a Habsburgok elől menekülve, a cseh testvérekkel együtt a lengyelországi Leszno városába költözött. A Habsburg ellenes népi mozgalom mellett Francis Bacon angol materialista-empirista filozófus és az enciklopedikus törekvések gyakoroltak nagy hatást a cseh-morva pedagógusra.

Comenius munkásságának lényege a pánszófikus gondolat, a tudományok teljességének megismerése, a világ összefüggéseinek feltárása. Pedagógiai elképzeléseit és tervezett iskolarendszerét a Didactica Magna (Nagy Oktatástan) c. munkájában fogalmazta meg. Comenius újszerű didaktikai-módszertani alapelveket dolgozott ki, melyek a következők voltak: szemléletesség, tudatosság, rendszeresség, következetesség, valamint a tananyag koncentrikus elrendezése. A szemléletesség a tapasztalatszerzést, a megismerés fontosságát, a tudatosság a tananyag logikusságát, a rendszeresség a tekintély elutasítását, a következetesség az életkori sajátosságok figyelembe vételét, a tananyag mélységét és részletes kidolgozottságát jelentette. A koncentrikus tananyag elrendezése, a tananyag koncentrikus bővítését jelentette (egyszerűtől az összetettig, a közelitől a távoliig).

Comenius hitt az ember nevelhetőségében, az értelmi, erkölcsi, vallásos nevelés felsőbbrendűségében. Wallensteinhez hasonlóan Comenius a manierizmus jegyeit viselte, a reneszánsz optimizmusa, az ember és világ közötti harmónia keresése és a manierista bizonytalanság kettőssége egyaránt fellelhető Comeniusban. Ugyanakkor Comenius a felvilágosodás előfutárának is tekinthető, hiszen hitte, hogy a neveléssel a társadalom bajai is orvosolhatók.

Comenius számos európai udvarban megfordult, járt Londonban, Svédországban, 1650 és 1654 között Sárospatakon telepedett le. Célja a sárospataki kollégium újjászervezése, magas szintű papnevelő intézet megteremtése volt. A sárospataki évek alatt Comenius megújította az oktatást, a klasszikus latin helyett hétköznapi latint oktatott, megreformálta a nyelvtanítás lényegét, az oktatásban bevezette a drámajátékot (Schola Ludus), elkészítette a 7 osztályos pánszófikus iskolatervét.