A sémahasználat az ember számára tehát kognitív biztonságot jelent, s minél „gazdagabb" ingerkörnyezetben élünk, annál fontosabbá válik e biztonság. Hochberg (1997) szerint az érzéki, „nyers" érzetek számának növekedésével egyenes arányban gyengül az ingerinformáció kategoriális feldolgozásának sikeressége. Ha ezt a prousti szövegre vonatkoztatjuk, akkor azt mondhatjuk, hogy minél érzékibb, azaz alacsonyszintű az élmény, annál kisebb az információs tartalma. Másik példával élve, minél „gazdagabb" képet (fotót, festményt, szuperközeli mozgóképet) nézünk egy felületről, annál nehezebb „tárgyiasítani", azaz eldönteni, hogy minek a képét látjuk. Bätschmann (1998) Franz Marc Mandrill című festményét hozza fel példának. Az expresszionista kép lehatárolt színes foltjaiban az avatatlan néző csak bizonyos idő elteltével veszi észre a majomnak az alakját, pedig egyes részei, a feje, az ágakba kapaszkodó ujjai könnyen azonosíthatóak lennének. Marc festménye azt is megmutatja, hogy a fentről lefelé történő feldolgozás előnybe részesíti a holisztikus észlelést, amikor először az egészet vesszük észre, a részleteket csak utána. A modern művészet, a zene és a képzőművészet azonban olyan nézési stratégiát támogat, amikor a részletekből építjük fel az egészet. Már itt látható, hogy a sémaalapú megismerés nagyobb erőfeszítést igényel akkor, ha a tárgya nem különül el azonnal a hátterétől. Nem véletlen, hogy a korabeli pszichológia egyik legfontosabb ága, az alaklélektan szerint az alak (Gestalt) felismerése az (alacsonyszintű) érzéki és a (magasabb szintű) fogalmi megismerés között helyezhető el, mintegy az érzéki élmény/ingerinformáció optimációjának tengelyét alkotja. Az alakfelismerés olyan biztonsági szelep, mely a sokszor tudatos sémahasználat „alatt" működik.

Ha a fentieket a flow-élmény második elemére, a kíváncsiságra vonatkoztatjuk, érdekes következtetésre juthatunk. Ha a kíváncsiság a környezet kevésbé ismert oldalaira irányul, a biztonságérzet csökkenésével, szélső esetben akár a sémahasználat blokkolódásával is járhat. Az új, újszerű ugyanis kihívja a korábbi ismereteinken alapuló fogalomhasználatot, a sémahasználat megújítását vagy akár elvetését eredményezheti. Ha tehát a kíváncsiságot is a flow feltételének tekintjük, szűkül a kör: csak olyan élmények jöhetnek szóba, melyek érzéki gazdagságuknál fogva kihívást jelentenek a megismerő rendszerünk számára.