Flórián Szabó (1995) ezt a jelenséget Bacon kockájának nevezi, amikor párhuzamba állítja a festő Francis Bacon alakjainak „erőszakosságát", ahogy az általuk megszabott térből kitörni próbálnak és az ember problémamegoldó képességét.

1. kép: Francis Bacon: Mozgó alak (Figure in Movement), 1985, olaj és vászon, magántulajdon

Az embernek alapvetően kétfajta helyzetben kell cselekednie: az egyikben feladatot kell megoldania, amihez meg kell találni a megfelelő algoritmust, megoldóképletet, a másikban viszont ilyen „képlet" nem létezik előzetesen, vagyis nincs mire támaszkodnia. Sőt, sokszor éppen az nehezíti a megoldást, hogy az ember korábbi algoritmusait próbálja „ráhúzni" a számára új helyzetre. Az ilyen helyzetet nevezzük problémának. A Bacon kockájának szemléletes esete az, amikor egyetlen vonallal kell összekötnünk egy négyzetbe rajzolt kilenc pontot. Flórián Szabó szerint az a tény, hogy a pontok egy négyzetet rajzolnak ki (Gestalt), félrevezető lehet, mert az ember úgy értékeli, hogy a megoldásnak is e négyzeten belül kell maradnia. Ám ez koránt sincs így. Ahhoz, hogy megtaláljuk a megoldást, ki kell lépni a négyzetből, fel kell adnunk a tanult sémánkat.

2. kép: Bacon kockája