Paradox? Egy interkulturális nemzetiségi oktatási intézmény

A Gandhi Gimnázium nappali tagozatán tanuló diákok túlnyomó többségét, mintegy 85-90%-át beás cigány fiatalok alkotják, a fennmaradó 10-15%-ot romungró, oláh cigány illetve magyar, vagy egyéb, sokszor vegyes nemzetiségű tanulók képezik9. A gimnáziumban a beás illetve romani dialektusokat anyanyelvként beszélők aránya az országos adatokhoz mérten nem a cigány nyelvek hazai nyelvi valóságának reprezentációját mutatják. Ez az állapot annak köszönhető, hogy az intézménybe - bár beiskolázási körzete országos, főként a hazai tömegközlekedési viszonyok miatt - jellemzően Baranya-Somogy-Tolna megyékből járnak diákok, ahol a beás nyelvet beszélők magasabban reprezentáltak, mint az ezen dialektust beszélők az ország más területein. E tény azt az érdekes helyzetet is magával hozza, hogy a roma/cigány népességen belül országos - és európai - méreteket tekintve kisebbségként artikulálódó beás kultúra képviselői a vizsgált intézményben többségi státuszt mondhatnak magukénak. Hasonlóképpen a többségi társadalomból kikerülő magyar nemzetiségű tanulók a Gandhi Gimnáziumban kisebbségi helyzetet vállalnak fel.

Fontos, az intézmény jellegéből adódóan kötelezően oktatott nemzetiségi tantárgy a romani és a beás nyelv, valamint a roma/cigány kultúra. E tantárgyak tanulása a nappali tagozat minden egyes diákja számára kötelezőek, a felnőttek számára választhatóak (v. ö. 8. fejezet). Az intézményesített nyelv és kultúra a nemzetiségi oktatás témájának tárgyalása kapcsán azért szignifikáns, mert erősen hozzájárulhat a tanulók elsődleges én-képének változásához.

A Gandhi Gimnáziumban a verbális kommunikáció nem csupán a nyelvi órák keretei közt hágja át a magyar bár domináns, de korántsem homogén szerepét. A nemzetiségi tanárok jelenléte természetesen vonja magával a beás illetve romani nyelv lovári dialektusának tanórán kívüli használatát mind egymás közt, mind a tanulókkal való kommunikációban, folyosói beszélgetésekben. A tanulók egymás közti nyelvhasználatában a magyar uralkodó szerepe mellett a cigány nyelvek használata egyaránt jellemző.


9. Az általános igazgató helyettes szóbeli közlése (2008. november) alapján.