4. A Minőségirányítási Program

A törvényi előírások értelmében azért, hogy a közoktatási intézményekben érték legyen a minőségközpontúság és ezzel együtt a partnerközpontúság, valamint a folyamatos fejlesztés napi gyakorlattá váljon, illetve hatékonyan működhessenek, el kell készíteniük a Minőségirányítási Programjukat (MIP).

A MIP-ben meg kell határozni az intézmény minőségpolitikáját. A minőségpolitika magában foglalja a hosszú távú elveket, és azok megvalósításának elképzeléseit, valamint a közoktatási intézménynek a felső vezetés által megfogalmazott irányvonalát, mely szerint megvalósítani kívánja terveit, küldetését, jövőképét.

A vezetőség által megfogalmazott minőségpolitikai nyilatkozat összhangban kell, hogy legyen a küldetéssel és a jövőképpel, a minőség iránti elkötelezettséggel. Megjelöli, hogy mit tesz az intézmény a partnerek igényeinek kielégítése érdekében, hogyan biztosítja a folyamatos fejlesztést.

A minőségpolitika kiterjed a konkrét, számszerűsíthető és elérhető minőségcélok meghatározására, melyeket azért tűznek ki és kívánnak megvalósítani, hogy a Pedagógiai Programban meghatározott céljaikat teljesíteni tudják. A minőségcélok illeszkedjenek az Önkormányzat Minőségirányításában megfogalmazott minőségcélokhoz, de az intézmény saját minőségpolitikájához, küldetéséhez és saját partnerei körében végzett felméréseihez, valamint önértékeléséhez is.

A MIP-ben a Vezetés felelősségére, elkötelezettségére, vezetési folyamataira kell meghatározásokat, leírásokat tenni.

Rögzítésre kerül, hogy a közoktatási intézmények életét szabályozó jogi dokumentumok - törvények, rendeletek, az önkormányzat vagy az intézmény belső szabályozói - hozzáférését, megismerését, betartását, az intézményen belüli információáramlást, a döntési és döntéshozatali fórumokat, illetve a humánerőforrás fejlesztést: az új dolgozók felvételének rendjét, a munkatársak szakmai tudásának fejlesztését, a továbbképzési rendszer működtetését hogyan biztosítják.

A MIP szabályozza a stratégiai tervezés intézményi folyamatait, rendjét, úgymint:

• a Pedagógiai Program, mint stratégiai dokumentum készítésének, fejlesztésének folyamatát;
• a Minőségirányítási Program készítésének, felülvizsgálatának, fejlesztésének folyamatát;
• a Szervezeti és Működési Szabályzat készítésének, fejlesztésének folyamatát;
• az éves feladatok (éves munkaterv) készítésének folyamatát.

A MIP-ben meg kell fogalmazni az ellenőrzésre, mérésre, értékelésre vonatkozó szabályzásokat:

• a vezetői ellenőrzés rendjét, formát, módszereit;
• az intézményi mérések folyamatait;
• a belső értékelések rendjét és folyamatait.

A vezetői ellenőrzés rendjét, formáit, módszereit az intézményben hogyan jelenítik meg, pl.: éves munkatervben.

Az intézményi mérésekben ki kell térni az intézményen belüli és kívüli mérésekre. Intézményen belüli mérések kell, hogy legyenek és lehetnek: a partneri igény- és elégedettségmérés; a tanulók tudásszintjének és képességeinek intézményen belüli mérése; neveltségi szint mérése; nyomon követés és beválás mérése.

Intézményen kívüli mérések közé kerül: az országosan, fenntartó által meghatározott mérések. Ennek értelmében az Országos Kompetenciamérés következtében felmerülő feladatok (pl.: nem visszaküldendő tesztfüzetek javítása, a Fit jelentések eredményeinek értelmezése, visszacsatolása az érintettek felé; esetleges intézkedési tervek készítése az eredmények ismeretében) azonosítása, meghatározása is meg kell, hogy történjen.

A belső értékelések közé tartozik: az intézmény teljes körű önértékelése és a teljesítményértékelése, vagy a MIP éves értékelésének folyamata.

Az önértékelés során az intézmény felmérheti egy adott időszakban saját adottságait. Segítségével azonosítani tudja erős és gyenge pontjait. Kijelölheti a legfontosabb fejlesztési területeket, ezzel együtt elősegítheti az intézmény további fejlesztését. A vezetés rangsorolhatja a fejlesztési feladatokat és beépítheti azokat a tervező munkájába. Felülvizsgálhatóvá válik az intézmény stratégiai tervezése. A MIP-ben szabályozni kell a folyamatot.

A teljesítményértékelési, valamint a közalkalmazottak minősítési rendszerének működtetését, szabályozását is tartalmaznia kell a MIP-nek. A teljesítményértékelésnek ki kell terjednie a pedagógusokra és a vezetői feladatokat ellátó pedagógusokra is. Az értékelés célja, hogy a kollégák visszajelzéseket kapjanak az elvégzett munkáról, tudják, melyek azok a területek, amelyeken kiemelkedően jól teljesítenek, és melyek azok, amelyek még fejlesztésre szorulnak.

A MIP működésének éves értékelése kiterjedhet:

• az Éves munkatervben, az Ellenőrzési, valamint az Intézkedési tervekben meghatározott területeken történtekre,
• a kritikai észrevételek értékelésére,
• a minőségfejlesztés területein az adott évben konkrétan résztvevők munkájának értékelésére és a működéssel kapcsolatos problémákra,
• a minőségpolitikai célok és a napi gyakorlat összhangjára,
• az eljárásokban és a módszerekben szükséges változtatásokra.

Az értékelés folyamatába be kell vonni a szülői szervezetek tagjait is.

Azzal, hogy a törvény meghatározza a MIP évenkénti értékelését, egy olyan intézményi dokumentumot kér az intézményektől, amelyet folyamatosan fejleszteni kell, nem porosodhat semelyik testület polcán!

A partnerközpontú működés biztosítása és fejlesztése érdekében a MIP-ben meg kell szabni a partnerkapcsolatokat is. A partnerek azonosításán túl a kapcsolattartásra, együttműködésre, a partneri igény- és elégedettség mérésre, a partneri panaszok kezelésére is ki kell térni.

A minőségfejlesztési rendszer működésének szabályozásának helye a MIP-ben van. Az intézményen belüli minőségirányítási szervezet meghatározásának, a benne dolgozók bérezésének, képzésének szabályozására is törekedni kell. Megfogalmazható, hogy a Minőségirányítási csoport tagjaitól milyen feladatok elvégzését várják, milyen beszámolási kötelezettségük van, milyen felelősséggel és jogkörrel rendelkeznek.