Ezúttal nem tagoljuk a verset az előző elv szerint, hanem - kezdetben legalábbis - újra egyetlen, megbontatlan egységként kezeljük, amiből majd mindenki tetszése, elképzelése, céljai szerint emelhet ki részeket, részleteket.

Mindenekelőtt érdemes arról beszélni, ötletelni, a művel épp csak ismerkedő olvasó hogyan képzelné el a Kockadobás képi megjelenítését. Milyen műfajban, milyen stílusban? Szenvedélyes, romantikus kompozíciót alkotnának vagy inkább a graffiti elemeivel dolgoznának? Egy kiválasztott részletet ábrázolnának, vagy a vers egészét igyekeznének valami módon visszaadni? Esetleg nem is törődnének a mű által felkínált képekkel, hanem csakis a szavakat, a betűket alkalmaznák?

Tulajdonképpen valamennyi elképzelés megvalósítható lehet, ha nem igényel speciális eszközöket. A javaslatok feloszthatók a csoportok között, vagy adható mindnek ugyanaz a feladat - például azonos részlet, szabadon választott technikával, illetve az ellenkezője: szabadon választott téma, azonos eszközökkel -, hogy végül az elkészült munkák összevethetőek legyenek: lehetőséget biztosítva annak megbeszélésére, elemzésére ki milyen téren, hogyan és miért gondolkodott másképp, miért egy bizonyos utat, vagy módszert választott és tartott megfelelőnek.

Ennél is tovább mehetünk azáltal, ha megmozdítjuk a képet. Azaz, ha megkíséreljük önmagunkat eszközként használva megjeleníteni a vers hangulatát, mondanivalóját - vagyis azt, amit ki-ki a maga számára leszűrt belőle. Ez történhet állóképpel, vagy pedig úgy, hogy a diákok mozdulatok, mozdulatsorok által érzékeltetik, amit kifejezni szándékoznak, például a tombolás, lobogás, ringatás, bénultság kontrasztjait. Vagy megjelenítik a tajtékos vízből felbukkanó mestert, a süllyedő vitorlást, a kocka egy lapját stb.