A Mátrix első jelenetében Neohoz egy csapatnyi ember érkezik, akiknek Neo némi pénz fejében egy lemezt ad át, amit egy könyv kivágott belsejéből veszi elő. A jelenet értelmezhető úgy, hogy a könyv is csak szimuláció, és úgy is, hogy az új adathordozó meghaladja a régit (hisz a régi már csak az új tárolására alkalmas). A legfontosabb viszont az, hogy maga a könyv - amibe végeredményben a lemez, és vele együtt a bináris kód, vagyis az egész film technikai alapötlete ágyazódik - Jean Baurillard 1985-ös Simulacra and Simulation című kötete (BAUDRILLARD, 1994), ami a szimulációval kapcsolatos gondolkodás mérföldkövének számít. Ez a film elején tapasztalható gesztus Baudrillard könyvét (épp úgy, ahogy Lewis Carroll Alice csodaországban című szövegét) a film kulcsává teszi. Baudrillard szerint a film alapvetően félreérti a könyvét,¹ ami nyilvánvaló, de ez még nem zárja ki, hogy a könyv felől közelítsük meg a filmet.

Baudrillard a szimulákrumokról szóló szövegét Borges egyik novellájának felidézésével kezdi: ebben a novellában a kartográfusok a Birodalom olyan részletes térképét készítik el, hogy az végül valós méretű lesz, és így pontosan lefedi a Birodalom egész területét (BAUDRILLARD, 1996, 161.). A Birodalom hanyatlásával a térkép is szétfoszlik, vagyis a térkép úgy semmisül meg, ahogy az, aminek a másolata volt. Baudrillard szerint Borges meséje mára a múlté: „a térkép előbbre való a területnél - ez a szimulákrum elsőbbsége - ő hozza létre a területet, s ha újraírnánk a mesét, ma a terület foszlányai porladnának szét lassan a térkép felszínén. Nem a térkép a valóságos, hanem az, aminek nyomai itt ott láthatók még abban a sivatagban, ami már nem a Birodalomhoz tartozik, hanem hozzánk. Maga a valóság sivataga." (BAUDRILLARD, 1996, 161.)

Nehéz megállni, hogy az utolsó mondat ne juttassa eszünkbe a Mátrix legfontosabb jelenetét: „Üdv a valóság sivatagában!" - mondja Morpheus Neonak, miközben nem magát a valóságot, hanem a valóság másolatát mutatja neki egy szimulációban, a mátrixhoz hasonlóan működő letöltőprogramban. Baudrillard azzal folytatja, hogy mára lassan elmosódott, vagy talán el is tűnt a szimuláció és a valóság közötti határ: „A szimuláció ma már nem területre, referenciális létezőre, szubsztanciára irányul, hanem egy eredet és realitás nélküli reálisnak a modelleken keresztül történő generációja" (BAUDRILLARD, 1996, 161.). Baudrillard ezt követően a szimuláció köztes helyzetét elemzi egy betegséget szimuláló személy példáján keresztül: „Eltitkolni annyi, mint úgy tenni, mintha nem lenne az, amink van. Szimulálni annyi, mint úgy tenni, mintha lenne az, amink nincs. Az első jelenlétre utal, a második hiányra. De a dolog bonyolultabb, hiszen a szimulálás nem színlelés: 'Aki betegséget színlel, egyszerűen ágyba fekhet és elhitetheti, hogy beteg. Aki betegséget szimulál, az néhány tünetet is képes produkálni.' (Littré.) Azaz a színlelés vagy eltitkolás érintetlenül hagyja a realitás elvét: a különbség mindig világos, csak éppen el van kendőzve. Ezzel szemben a szimuláció megkérdőjelezi az 'igaz' és 'hamis', 'valódi' és 'képzeletbeli' közötti különbséget. Beteg e a szimuláns, vagy sem? Hiszen 'igazi' tüneteket produkált. Tárgyilagosan sem betegként, sem nem betegként nem lehet kezelni." (BAUDRILLARD, 1996, 162.)

Ennek értelmében vajon valóság-e a mátrix valósága? Egyrészt igen, hiszen létezik, akár a szimuláns tünetei, másrészt nem, hiszen nem úgy létezik, mint „valódi valóság", ami a szimuláns esetében a valódi betegség. A virtuális valóságok - akár a számítógépes játékok (AARSETH, 2006.) - ebben a köztes állapotban léteznek: nem egészen valóságosak, de nem egészen fikciók. Baudrillard szempontjából a Mátrix (a film) is olyan, mint közismert példája, a Los Angeles-i Disneyland: olyan szimuláció, ami a valóság szimuláció-szerűségét hivatott elfedni. Cronenberg filmje, a ksőbbiekben alaposabban is vizsgált eXistenZ ebből a szempontból inkább olyan szimuláció, ami a szimulációk működéséről szól, metafilm, metaszimuláció. Úgy tűnik, hogy nem annyira a mátrix (mint ál-valóság) példázza a legjobban a baudrillardi elméletet, hanem a Mártix (mint film).

1 A riport, amiben Baudrillard a Mátrixról beszél, angolul itt olvasható: (2011.02.07.) http://web.archive.org/web/20110207021011/http://tempsreel.nouvelobs.com/actualites/dossiers/p2015/