A diákok körében végzett kérdőíves kutatás bemutatása és értékelése
Az AJTP előkészítő és 9-es évfolyama körében végzett önkitöltős kérdőíves kutatás 13 kérdést tett fel 52 fő részére. A kérdések között szerepeltek zárt és nyitott kérdések is.
Megállapítható, hogy a tanulók mindegyike részt vett már drogprevenciós előadáson, 25% többször is, tehát mindenkinek van ilyen tapasztalata. (melléklet 1.ábra)
Az előadásokat a többség érdekesnek, vagy nagyon érdekesnek találta, (melléklet 2. ábra) és új információkat hallottak az előadótól (melléklet 3. ábra).
A diákok arra kérdésre, hogy kit tartanának hiteles előadónak a prevenció témájában, a leghitelesebbnek egy gyógyult drogost és egy rendőrt tartanának, míg a pszichológusok és pedagógusok hitelességét közepesnek ítélték, viszont nem adtak bizalmat egy kortárs előadónak. (melléklet 4, 5, 6, 7, 8. ábra) A kortársak megítélése azért lehet ennyire negatív, mert nem volt alkalmuk ilyen előadáson részt venni, vagy magukat is kipróbálni ilyen szerepben.
Megállapítható, hogy a diákok életének fő színterein jelen vannak az legális drogok, bát eltérő mértékben (melléklet 9, 10, 11. ábra). Az illegális drogok is jelen vannak a diákok környezetében, bár sokkal kisebb mértékben. Megállapítható, hogy a még a családban is jelen vannak az illegális szerek, de legtöbben az iskolát és a kollégiumot érezték „fertőzöttnek", de a baráti környezetben is számottevő az illegális szerek aránya (melléklet 12, 13, 14. ábra).
A diákok többsége jól informáltnak tartotta megát a drogokkal kapcsolatban (melléklet 15. ábra), viszont ennek ellentmond, hogy a drogok hatásait vizsgáló kérdésre szinte senki sem adott jó választ. (melléklet, kérdőív 11.)
A kérdőív 12. nyitott kérdésre négy típusú válasz érkezett: a legtöbben a szülőkhöz, vagy tanárukhoz fordulnának segítségért, de nagyon magas volt azon válaszadók aránya, akik senkihez sem fordulnának, ugyanis magánügynek tekintik a droghasználatot. Néhány válaszadó különbséget tett barát és osztálytárs között: míg a barátokkal személyesen beszélgetnének el a problémáról, addig osztálytársaik állapota hidegen hagyná őket. Ez a hozzáállás is a probléma iránti érzékenység fokozását indokolja, mind az iskolában, mind a kollégiumban.