A „Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjának" bemutatása

A program 2000-ben indult útjára Arany János Tehetséggondozó Program néven, 13 középiskola és 352 tanuló részvételével. Célja, hogy növelje az esélyegyenlőséget a közoktatásban, és segítse a hátrányos helyzetű fiatalok felsőoktatásba valóbejutását. A felmenő rendszerű bevezetés, illetve a program országos szintűvé bővítése után a 2009/2010. tanévben már 3000 diák, 23 középiskola és 17 önálló kollégium vett részt a programban.
„2003-ban a hátrányos helyzet fogalmának közoktatási törvényben történő meghatározásával a kistelepülési - de nem feltétlenül egyéni szociális - hátrányok leküzdése helyett az egyéni szociális - de nem feltétlenül kistelepülési - hátrányok csökkentésére került a hangsúly, nagyobb településekről is bekerülhetnek diákok, de csak a hátrányos helyzetűek."(Részlet a program leírásából). A program elnevezése ekkor változott meg a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjára.Jelentős tartalmi fejlesztés ment végbe 2009-ben, amikor elkészült a programra vonatkozó kerettanterv, valamint a program kötelező tartalmi elemeivel kiegészült a kollégiumi nevelés országos alapprogramja.„A Tehetséggondozó Programba jelentkezhet minden olyan tanuló, aki:

  • tanulói jogviszonyban áll, és a középiskola kilencedik évfolyamára jelentkezik abban a tanévben, amelyben a pályázat meghirdetésre kerül, és
  • az e pontban meghatározott valamelyik feltételnek megfelel:
  • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény értelmében hátrányos helyzetű [1],
  • a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 52. §-a szerint gyermekvédelmi szakellátás otthont nyújtó ellátási formájában részesülő átmeneti nevelésbe vett, vagy a programba történő jelentkezés időpontjában ideiglenes hatállyal elhelyezett,
  • a Gyvt. 40. §-a szerinti gyermekjóléti szolgálat - az általános iskola és a szülő kezdeményezésére elkészített - javaslata alapján rászorult. A gyermekjóléti szolgálatnak a rászorultság kérdésében annak alapján kell döntenie, hogy kellett-e a Tehetséggondozó Programba történő jelentkezést megelőző három éven belül a Gyvt. 39. §-a alapján az érintett tanuló érdekében intézkednie."(NEFMI 2010a)