A tanulók programba történő bekerülésének eljárásrendje

Az Arany János Tehetséggondozó Programba pályázati úton nyer felvételt a tanuló, a pályázat keretében részt vesz a felvételi eljárást megelőző egységes válogatáson. Az önkormányzatok által benyújtott pályázatokat a programhoz tartozó középiskolák bírálják el.Csak olyan tanuló delegálható, aki megfelel az Oktatási Minisztérium (vagy jogutód intézményei) évenkénti pályázati kiírásában definiált hátrányos helyzet feltételeinek, és akit iskolája nevelőtestülete, fenntartója támogat, valamint a szülő nyilatkozik arról, hogy az öt éves oktatást, nevelést és a kollégiumi ellátást elfogadja, és támogatja. Az egységes válogatás során a tanulók egy nem szaktárgyi jellegű felvételi elbeszélgetésen vesznek részt, fogalmazást írnak, és részképességet vizsgáló feladatlapokat töltenek ki, azaz tehetségbeválogatáson vesznek részt az általuk első helyen választott intézményben.A Programba csak olyan hátrányos helyzetű tanuló kerülhet be, aki „megfelelt" minősítést kap az országosan egységes válogatáson. A hátrányos helyzetű tanulók között a felvételi sorrendet a tanulók összesített teszteredményei határozzák meg. Megfelelt minősítést elérő tanulók között a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók előnyt élveznek.A tanulók tanulói jogviszonya a felvevő iskolával, a kollégiumi tagsági viszonya a felvevő kollégiummal jön létre.

A diákoknak egy előkészítő év áll rendelkezésére, hogy fejlesszék tudásukat.Az előkészítő évfolyamon a diákok emelt szintű anyanyelvi és idegen nyelvi oktatásban, matematika- és informatikaoktatásban, önismereti, személyiség- és képességfejlesztő, kommunikációs és tanulás-módszertani programokban vesznek részt.A 9. évfolyam legfontosabb pedagógiai feladata a diákok alapos megismerése, a tehetséggondozáshoz szükséges légkör, értékrend és ismeretszerzési technikák kialakítása, majd megszilárdítása. A pedagógiai eszközök mellett - a családi, környezeti háttér ismeretében - személyre szóló szociális segítséget nyújt a Program a tanulók szocializációját hátráltató anyagi nehézségek ellensúlyozására.

A 9. évfolyam iskolai összesített heti óraterve:
  • Magyar nyelv és irodalom: 4 óra
  • Matematika: 4 óra
  • Idegen nyelv: 7 óra
  • Informatika: 3 óra
  • Testnevelés: 2,5 óra
  • Osztályfőnöki óra: 1 óra
  • Természettudományos blokk: 1 óra
  • Humán blokk: 1 óra
  • Szabadon tervezhető: 2 óra
Az „Arany János-i Blokk" óráit önálló tanóraként vagy kollégiumi foglalkozásként lehet megtartani. A következő tárgyak tartoznak ide.
  • Tanulásmódszertan- kommunikáció: 2 óra
  • Önismeret vagy drámapedagógia: 2 óra
  • Életvitel: 1 óra
A kollégiumi órák heti óraterve:
  • Egyéni vagy csoportos tehetséggondozó/ felzárkóztató foglalkozások: 2 óra
  • Választott szabadidős foglalkozás: 1 óra
  • Felkészítő foglalkozás/ tanulás: 8 óra
  • Csoportfoglalkozás: 1 óra
A kollégiumban a 9. évfolyamos AJTP csoportnak legalább heti 14 óra felkészítő és 10 óra szabadidős foglalkozást szerveznek, amelyből egy tanuló heti kötelező óraszáma nem haladhatja meg a 15 órát.A programban tanuló diákok felkészülhetnek az emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsgára (C típusú középfokú nyelvvizsgával egyenértékű nyelvtudást szerezhetnek) angol nyelvből, és a nemzetközi ECDL számítástechnikai vizsgával egyenértékű tudást szerezhetnek informatikából, mindemellett térítésmentesen szerezhetnek gépjármű-vezetői jogosítványt.

Az „Arany János-i blokk" tartalmi elemeire a következő irányelveket kell szem előtt tartani:

„A tehetséggondozásnak és a tanulók tudásbeli és kulturális különbségeinek leküzdésére irányuló hátránykompenzáció lényeges alapeleme a tanulásmódszertan/kommunikáció és az önismeret/drámapedagógia tantárgyi programok, összefoglaló néven az Arany János-i blokk.
Ezek a tantárgyi programok az öt év folyamán kiemelten segítik a tanulók személyiségfejlesztését. Cél, hogy a nevelő-oktató munka folyamata során a tanulóknak ne csak az intellektuális képességei, hanem a személyiség és tehetség valamennyi tényezője fejlesztésre kerüljön. Mindkét tantárgyi program oktatása akkreditált tantervek alapján történik; a tantervek speciális tréning jellegű foglalkozásokat is tartalmaznak a retorikától a kreatív íráson át a kutatói gyakorlat elsajátításáig, a reális énkép kialakításától a helyes pályaválasztást elősegítő pályaorientációs foglalkozásokig. A tantárgyi blokkokat a tantárgyi tanulásmódszertanok kivételével csak az arra kiképzett tanár/pszichológus tarthatja, vagy kettős vezetésű csoport esetén közösen tarthatják."(AJTP, 2006)

A felkészítő foglalkozásokon kívüli kollégiumi programok terve:

  • Szabadidő eltöltésére szolgáló foglalkozások: szakkörök, önképzőkörök, énekkar, művészeti kör stb.
  • ECDL vizsgára felkészítés
  • Kommunikációs és konfliktus-kezelő tréning, közösségépítő foglalkozások
  • Tanulmányi, szakmai, kulturális versenyek
  • Házi bajnokságok
  • Felzárkóztató tantárgyi foglalkozások
  • Sport: úszásoktatás, sítábor stb.
  • Kollégiumi hétvége
A Kollégiumi Program-hétvége havonta egyszer és egy tanévben legalább kilenc alkalommal szerveződik, amelyen a tanulók részvétele kötelező. A kilenc alkalomból legfeljebb három a tanév során átcsoportosítható, és így például a nyári szünetben nagyobb kirándulások vagy télen sítábor szervezhető.