AZ ALAPELVEK KOMPLEX RENDSZERE A NEMZETKÖZI IRODALOM TÜKRÉBEN

Másutt már bővebben elemeztem az alapelvek és a különböző kooperatív iskolák összeegyeztethetőségét (Arató 2010, Arató 2011a, 2011b), s ezekben az írásokban felhasználtam azt az táblázatot, amelyet most itt is közlök. A célom pusztán az, hogy bemutassam egy áttekintő táblázatban az alapelvek jelenlegi rendszerét, s bemutassam azokat az elemeket, amelyek a nemzetközi szakirodalomban is szerepelnek.

Johnson testvérek

Arató-Varga szerzőpáros

Kagan

alapelemek

(basic elements)

kooperatív alapelvek

 alapelvek

 (basic principles)

kooperatív tanulásszervezési struktúrák

rugalmasan nyitott és inkluzív együttműködésre épülő struktúrák alkalmazása

Kagan struktúrák

 pozitív egymásrautaltság,

pozitív egymásrautaltság: építő és ösztönző egymásrautaltság

pozitív egymásrautaltság

személyes előmozdító interakciók,

mindenkire személyesen kiterjedő párhuzamos interakciók

párhuzamos interakció

személyes felelősségvállalás és egyéni számonkérhetőség,

 

személyes felelősségvállalás és egyéni számonkérhetőség

egyéni felelősség/számonkérhetőség

 

(alapvetés, de nem sorolják az alapelemek közé)

egyenlő részvétel és

 

egyenlő hozzáférés

egyenlő részvétel,

-

hatékony tanulásszervezési módok

folyamatos csoportértékelés és –fejlesztés

lépésről lépésre biztosított kooperatív nyilvánosság,

 

 

tudatosan fejlesztett személyes, szociális, kognitív és tanulási képességek

a csoportok/csapatok jelentősége, az együttműködési szándék felélesztése

az interperszonális és kiscsoportos képességek fejlesztése – személyesség biztosítása

a szociális képességek fejlesztésére épülő eszközök alkalmazása

A fenti összefoglaló táblázatból is jól látható, hogy az egyes alapelemek összehangolhatóak. Az alapelvek rendszere nem bonyolult, egy paradigmatikus modellnek megfelelően egyszerű. Az alapelvek érvényesítése a gyakorlatban azonban folyamatos és tudatos odafigyelést igényel. Habár a kooperatív paradigma lehetővé teszi, hogy bármilyen struktúrát kialakíthasson az oktató, azonban az adaptáció kezdeti szakaszában nem árt, ha megismer olyan - már bevált - kooperatív tanulásszervezési struktúrákat/módszereket, amelyekben garantáltan érvényesülnek a kooperatív alapelvek (ilyen struktúrákat mutat be Varga Aranka ebben a kötetben). Az kooperatív tanulásszervezés adaptálása számos kérdést vet fel, s ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásában az alapelvek jó irányjelzőül szolgálnak (lásd erről az oktatói adaptációval kapcsolatos írásokat szintén ebben a kötetben).