Középtávú célok

• A közösség számára használható hazai adatok összegyűjtése, a nemzetközi adatbázisok hozzáférhetővé tétele.
• Drogmentes programok és színterek létrejöttének támogatása.
• A diszkóbalesetek számának csökkentése.
• Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok létesítése, majd működtetése.
• Nemzetközi ajánlások és módszerek hozzáférhetővé váljanak, és használják fel ezeket az eredményes közösségi programok megvalósításában.
• Szociális célprogramok létesítése a büntetés-végrehajtási intézményekből szabadultak.
• Rövid távú célok
• Közösségi epidemiológiai kutatások kezdeményezése.
• Közigazgatási intézkedések a KEF-ek jogi és közigazgatási feltételeinek megteremtésére a helyi önkormányzat bevonásával.
• Jogszabályi környezet elemzése és szükség szerinti módosítása.
• A nemzetközi környezethez történő alkalmazkodás, elsősorban az Európai Unió, illetve a szakosított nemzetközi szervezetek (UNDCP, WHO) a drogproblémák helyi közösségi kezelését illető dokumentumainak hozzáférhetővé tétele és oktatása.
• A képzések számának és minőségének fejlesztése (helyi drog-koordinátorok, munkahelyi drogszakemberek)
• Intézményrendszer felmérése, értékelése.
• Helyi prevenciós szolgáltatások létesítése.
• Helyi közösségi színterek működésének elősegítése.
• Helyi ellenőrzési formák megteremtése és ellenőrzése.
• Büntetés-végrehajtási intézményekből szabadult kábítószer-használók reintegrációja.
• Nemzetközi környezetthez alkalmazkodás, magyarországi Európai Uniós együttműködési intézmény (FocalPoint) létrehozása. (ISM, 2001)

A Nemzeti Stratégia prevencióra, iskolai prevenciós,- és a pedagógusképzés vonatkozásai
Az általános prevenció helyzetéről és a média szerepéről a Stratégia ezt írja: „A lakosság információval való ellátása is hiányos a kábítószer-használat felismerés, a várható következmények és a segítség lehetősége tekintetében. Ez még akkor is így van, ha a média előszeretettel foglalkozik a kábítószerek kérdésével. Ezekben az esetekben a 'drámai' bemutatás nem pótolja a célzott prevenciós üzeneteket." (ISM, 2001. 15)
A 2000-es évek iskoláinak prevenciós helyzetével kapcsolatban ezt olvashatjuk:„Kialakulatlan a prevenció intézményrendszere. Ez az iskolai prevenció vonatkozásában azt jelenti, hogy az iskolák, illetve a pedagógusok kezdeményezőkészségére van bízva, hogy folyik-e intézményükben- és milyen minőségben- prevenciós tevékenység. Bár már az iskolai prevenció túl van a 'kipróbálás' stádiumán, szervezett, átfogó, a tanrendbe illetve az iskolák működésébe épített prevenció nincs. A folyó, esetenként elterjedtnek mondható prevenciós programok felhasználóinak pontos körét (hány diákot érintenek) és a programok hatékonyságát sem ismerjük. A prevenció, valamint a kábítószerekkel kapcsolatos ismeretek oktatása sem tekinthető megoldottnak - az örvendetes próbálkozásokon túlmenően- a humán szakemberképzésben és továbbképzésben." (ISM, 2001. 15)
Az iskolai prevenciós tevékenységeket célzó egyik első kutatás adataira hivatkozik a dokumentum, amikor az iskolai prevenció elterjedtségéről próbál meg képet alkotni. „Egy 1994-95-ös, az ország általános iskoláira kiterjedő vizsgálat megállapította, hogy az iskolák 33%-ban van valamilyen rendszerezett, tantárgyszerűen oktatott iskolai drogprevenció -, ebből következően az általános iskolák kétharmadában nincs."A szerzők még hozzáteszik: „Külföldi tapasztalatokból tudjuk, hogy a prevenció (beleértve a közösségi, a média és az iskolai prevenciót) hatásai megbízható adatok formájában csak hosszabb távon, évek múlva jelentkeznek." (Felvinczi, 1999. 28-40.)
Ez a megállapítás később még előkerül több fontos kérdéssel együtt, amikor nagyszabású kutatásokat folytatnak a prevenciós tevékenység felmérésére, és hatékonyságának elemzése érdekében. Ugyanis a hiteles következtetések levonásához pontosan meg kell határozni a prevenciós tevékenységek definícióját, és fajtáit, módszereit, résztvevőit, helyszíneit, rendszerességét, a tevékenység típusát, és az eredményességi mutatókat.
A pedagógusok attitűdvizsgálatára a Stratégia egy 1998-as kutatás idéz, melyet a Magyar Gallup Intézet készített, „Középiskolai pedagógusok a kábítószer-problémáról és a fiatalok kábítószer-fogyasztásáról" címmel:
„Egy 1998. év végén középiskolai pedagógusok körében végzett közvélemény-kutatás eredményei szerint a tanárok 90 százaléka szerint nőtt a kábítószer-fogyasztás a középiskolás korúak körében, ugyanakkor csak egyharmaduk ismeri el saját iskolájában a kábítószer-probléma növekedését. Szervezett formában csak 47%-ban kaptak ismereteket drogmegelőzéssel kapcsolatban illetve a drogok felismerésére vonatkozóan. A pedagógusok 72%-a szerint a drogmegelőzési tevékenység csak kis mértékben, 17%-uk szerint pedig egyáltalán nem hatékony. 84% nyilatkozott úgy, hogy Magyarországon sürgősen szükség van a drogmegelőzési és felvilágosító tevékenységek fokozására." (Gallup, 1998)
A szerzők a következő célokat tűzik ki a fejezet összefoglalójában:
„Az adatok és a szakemberek tapasztalatai alapján kirajzolódó kép alapján a társadalmi beavatkozás súlypontjává kell tenni az átfogó, a helyi közösségekben működő megelőzést, különös tekintettel a családra és az iskolára; a kábítószer iránti keresletet csökkentő intézményrendszer fejlesztését (különös tekintettel a kezelő- és rehabilitációs intézményekre); az egyéni és társadalmi kockázatok, valamint a kábítószerek hozzáférhetőségének, kínálatának csökkentését." (ISM, 26. o.)
Az intézményi rendszer felmérése, értékelése című bekezdésben a tanulmány megállapítja, hogy bár számtalan intézmény és szervezet foglalkozik nevesítve vagy nem nevesítve droghasználókkal, vagy prevencióval, ezek többségéről nincs elegendő adat. Nem lehet tudni, hogy milyen program, milyen szakemberekkel vagy önkéntesekkel, milyen populációnak, milyen forrásokból végzik tevékenységüket. Bár a teljes intézményi rendszer feltérképezése lehetetlen feladatnak tűnik, szükség van egy reprezentatív mintán alapuló átfogó vizsgálatra, hogy pontosabb képet kaphassunk a prevenció jelenlegi állapotáról. Ehhez szükség van egy jól kidolgozott értékelési rendszerre, mely a szervezetek fele is visszajelzést nyújt tevékenységükről, így növelhetik hatékonyságukat.