A drogprevenciós előadás
Az előadást 2011. február 3-án, délután fél ötkor tartották a kollégium klubtermében. A résztvevő diákok az AJTP évfolyamok tagjai voltak, létszámuk ötven fő körül volt. Az előadáson jelen voltak az évfolyamok csoportvezetői és a műhelysorozat szervezői is. Az előadó rendőrnő bemutatkozás után elmondta a gyerekeknek, hogy ez egy olyan előadás lesz, ahol ők is aktívan hozzászólhatnak, kérdezhetnek a témával kapcsolatban. A rendezvény plakátja is ezt a lehetőséget ígérte a résztvevőknek:
„Az előadás témája: különböző drogok (legális-illegális), party drogok, kábítószerek.
Interaktív előadás, az aktuális drog-trendekről, kötetlen, őszinte beszélgetéssel „fűszerezve", -e területen a legkompetensebb rendőr szakemberrel.Függőség veszélyei, élettani hatások, a díler, nepper szerepe, büntetőjogi következmények.Ha esetleg már „megérintett", vagy találkoztál a cuccal, akkor azért... Ha bizonytalan vagy, és kérdésed van, akkor azért...Ha környezetedben találkoztál már ilyennel, akkor azért..."
Az előadás leginkább frontális előadás volt, amit projektoron vetít képekkel és ábrákkal színesített az előadó. Az interaktív előadás jelen esetben azt jelentette, hogy digitális médium segítségével történt bizonyos anyagok bemutatása. A hallgatóság aktivizálására az előadó kérdéseket tett fel az előadás bizonyos pontjainál, illetve kézfeltartással szavaztatta meg őket néhány kérdésben. Az előadás egy kisfilm vetítésével zárult, ami egy „diszkó-baleset" előzményeit és tragikus következményeit mutatta be dramatizált formában.
A diákok viselkedése, reakciói
Az előadás helyszínéül szolgáló klub maximális befogadóképességét igénybe vették a szervezők, ugyanis minden ráérő AJTP csoportot betereltek az előadásra. Így nagy zsúfoltság alakult ki, ami megalapozta fegyelmi problémákat. Az előadás elkezdése után több tanuló is késve érkezett, ezzel percekre megzavarták az előadót. Mivel a tanárok elől, az előadó mellet ültek, nem tudták jelenlétükkel fegyelmezni a nagy zsúfoltságban ülő diákokat. Az első tíz percben hangulat többször komolytalan volt, az idétlen beszólások, és hangoskodás általános volt.
A diákok a következő hangos megjegyzéseket fűzték az előadás kezdetéhez:
- „Minek ez már megint, mennék a dolgomra!"
- „Én tudok mindent, amit akarok, maximum megnézem a Wikipedián."
- „Na megint drogosnak nézik az AJTP-seket..."
Amikor az előadó feltett egy kérdést, és kézfelnyújtással szavaztatta meg a hallgatóságot, a diákok minden kérdésre feltették a kezüket, olyanokra is, amire nyilvánvalóan nem kellet volna, vagy nem volt igaz. Például amikor az előadó lehetetlen pózokban fetrengő részeg emberek fényképeit mutatta be, arra kérdésre, hogy ki szeretne ilyen lenni, mindenki feltette a kezét. Akkor is sokan jelentkeztek, amikor a rendőrnő megkérdezte ki nagykorú, holott a negyedik évfolyamosokon kívül nincsenek nagykorúak a csoportokban, a negyedikesek pedig nem voltak ott az előadáson.
Amikor a hallgatóság fele egy szűk fél óra után távozott, mert színházi előadásra mentek, több hely lett, és a fegyelem is nőtt. Az előadó elég jól kezelte a fegyelmi problémákat, nem próbált meg fegyelmet kierőszakolni mindenáron. Ha valaki hangosan bekiabált valami oda nem illőt, attól olyat kérdezett, ami az aktuális kérdéshez köthető, ezzel megpróbálta bevonni a rendzavarókat is a munkába.
Az előadás menete a következő sorrendben zajlott:
- Legális és illegális drogok megkülönböztetése
- A legális drogok fajtáinak összegyűjtése és bemutatása
- Az illegális szerek bemutatása
- A káros hatások összefoglalása
- Az új drogok bemutatása és hatásuk ismertetése
- A drogokkal kapcsolatos törvényi szabályozás ismertetése
- Filmvetítés
Az előadó drogokkal kapcsolatos kérdéseire néhány tanuló nagyon aktívan válaszolt, megmutatva az előadónak, és társainak, hogy ő mennyire járatos a drogok világában. Ezt a negatív attitűdöt az előadó úgy próbálta meg nem megerősíteni, hogy közben ne törje le a hozzászóló aktivitását: olyan kérdéseket tett fel a szerepelni és okoskodni vágyóknak, amit azok nem tudtak, de érezzék ezen információk nélkül, az ő tudásuk nem elég pontos.
A vetített film félig professzionális videotechnikával készült, szereplői amatőr színészek és hivatásos rendőrök, mentősök és tűzoltók voltak. A színészi játék és a képi világ viszonylag realista, hihető volt. Az autóbaleset naturalisztikus bemutatása (sérülések, vér, holttest) több diákban rossz érzést keltett, nem nézték ezeket a részeket. A film vége egy szürreális jelentettel zárult: a halott lány monológja hallható, amint nem hiszi el a történteket, és a családját szólongatja.Ezt a részt többen szentimentálisnak tartották, aminek hangot is adtak. Az előadó néhány zárógondolatot tudott elmondani, mert mindenki indult már kifelé.