V. 3. 5. Az oktatás és a helyi curriculum értékelése
Itt kerül sor annak átgondolására:
- mikor,
milyen tárgyak, kurzusok esetében indokolt külső, belső vizsgákat,
elméleti, gyakorlati vizsgákat, kollokviumokat, szigorlatokat betervezni,
mi a szerepe, jelentősége a tervezett vizsgáknak;
- milyen
írásbeli és szóbeli formáit érdemes beiktatni az érdekeltek ellenőrzésének,
tájékoztatásának, értékelésének;
- milyen
gyakorisággal, milyen tartalommal, milyen formában, milyen módszerekkel
szükséges megvalósítani a belső továbbképzést, az önértékelést és
önelemzést;
- milyen
szempontok mentén, miként értékelhetők a helyi tantervek, a pedagógiai
programok.
Példa:
A következő példa azt illusztrálja, miféle módszerek, eljárások, eszközök
tervezhetők meghatározott ellenőrzési, értékelési feladatokhoz:
V.ö.: Ballér Endre: A nemzeti alaptantervtől az iskolai nevelő-oktatómunka tervezéséig. OPI., Budapest, 1996. 75-76. o.
Ellenőrzési,
értékelési feladat |
Módszerek,
eljárások, eszközök
|
Az oktatásban, képzésben érdekeltek, az
intézményfenntartók, a munkahelyek igényei, elvárásai
Tanulási, képzési dokumentumok (tantervek, képzési tervek,
tanulási segédletek, stb.) beválása
A kiemelt követelmények megvalósulása a tanulásban,
képzésben résztvevők tudásában
|
- megbeszélések, fórumok
- kérdőívek
- interjúk
- dokumentumelemzések
- kérdőíves felmérés
- tesztek
- megfigyelések
- kísérleti kipróbálások
- strukturált, irányított megfigyelések
- dokumentumelemzések
- felmérések, tesztek, belső és külső vizsgák
- kritériumra, normára orientált értékelések |
Példa:
Az alábbi példa arra hívja fel a figyelmet, milyen szempontok alapján vizsgálhatók,
értékelhetők a tantervek:
V.ö.: Szebenyi Péter: A helyi tanterv készítésének elvei és lépései.
In.: Hogyan készítsünk helyi tantervet? (szerk.: Balla Árpád)
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet. Miskolc, 1993.
25-27. o.
1. Vizsgálni kell a tanterv felépítését, belső logikáját, azt,
hogy önmagában mennyire koherens és konzisztens munka.
-
Megfelelnek-e a követelmények a kitűzött céloknak?
-
Megfelelnek-e a
tervezett tanulói tevékenységek a követelményeknek?
-
Megfelelnek-e a tanulási
(oktatási, képzési) eszközök az adott céloknak, követelményeknek,
tevékenységeknek?
-
Kellően össze
vannak-e hangolva a különböző műveltségi területek, az egyes tantárgyak, az
egyes kurzusok, az egyes képzési modulok tantervei a tananyag, a metodika,
valamint az intézmény, ill. a képzés általános céltételezése szempontjából?
|
||
2. Vizsgálni kell a tanterv használhatóságát.
Ez
főként annak elemzését igényli, hogy megfelel-e a tanterv az adott
feltételeknek. A feltételekhez tartoznak:
-
a pedagógusok, az oktatók,
a képző szakemberek felkészültsége, pedagógiai, szakmai beállítottsága,
-
az oktatásban,
képzésben résztvevők előzetes tudása (kognitív, szociális, személyes
kompetenciái),
-
az oktatás, a
képzés infrastrukturális, tárgyi környezeti feltételei,
-
a fejlesztés
pénzügyi forrásai, lehetőségei,
-
az intézmény, a képzés mikro- és makrotársadalmi
státusza
|
||
3. Vizsgálni kell a tanterv gyakorlati hatását a tanterv
felhasználása, alkalmazása során.
Ez
főként annak ellenőrzését feltételezi, annak elemzését igényli, milyen
viszonyban van egymással:
-
a „deklarált tanterv”
(maga a leírt tanterv, vagyis a tantervi dokumentum),
-
a „lefordított
tanterv” (vagyis a tanterv alapján szervezett, megvalósított tanulási,
képzési folyamat), valamint
-
az „elsajátított
tanterv” (vagyis a tanuló egyének tudásában bekövetkezett változás, a
tanulás, képzés tényleges eredménye).
Amikor
a tanterv gyakorlati hatását elemezzük, egyfajta kongruencia vizsgálatot
végzünk a tanulást, képzést orientáló, szabályozó dokumentum elvárásai, és a
tényleges tanulás, képzés valósága, eredményei között.
|
||
Tanterv |
|
Valóság |
Tervezett körülmények |
F |
Valóságos körülmények |
Tervezett tanulási (oktatási) tevékenységek |
F
|
Valóságos tanulási (oktatási)
tevékenységek |
Tervezett eredmények |
F
|
Valóságos eredmények |
4. Vizsgálni kell a tanterv gazdaságosságát.
Ez a befektetések és az eredmények mérlegelését
jelenti.
Ellenőrizni,
értékelni kell azt, miféle befektetést igényel a tanterv összeállítása és
felhasználása, amely nem csupán: anyagi, hanem szellemi energiák befektetését,
valamint időráfordítást is igényel.
Ellenőrizni,
értékelni kell azt, hogy mit adott a tanterv (a tanulás programja):
-
a tanuló
egyéneknek (kognitív, szociális, személyes kompetenciáik gyarapodásában,
továbbtanulási, elhelyezkedési lehetőségeik terén),
-
az oktató, képző
szakembereknek és testületeiknek (kognitív, szociális, személyes
kompetenciáik, szakmai kompetenciáik gyarapodásában),
-
a helyi
társadalomnak, az oktatási intézményeknek, a munkahelyeknek.
|
A következő példák újabb információkat és szempontokat
nyújtanak a curriculum működésének értékeléséhez, és a curriculum
értékeléséhez.
Példa: A tanterv (curriculum)
értékelésének szempontjai
1.
Cél
Tömören kifejezésre jut-e a tanterv átfogó célja? Az
magában foglalja-e a curriculum valamennyi intencióját?
2.
Háttér
Meggyőző-e a program célja? Várhatók-e ellenállások?
Megfelelően összefoglalt-e az igényfelmérés (módszere, eredménye)?
3.
Tanulási
célkitűzések, követelmények
Szerepel- e valamennyi fő specifikus kívánt tanulási
célkitűzés, követelmény? Utalnak-e arra, hogyan változnak majd meg a tanulók
a program eredményeképpen? Meghatározott-e minden tanulási követelmény
típusa, fontossága? Azok pontosak, megvalósíthatók, funkcionálisak?
Valamennyi követelmény teljesítése esetén megvalósul-e az általános cél?
4.
Teljesítménykritériumok
Értékelhető-e
valamennyi cél elérése explicit teljesítménykritériumokkal? A
teljesítménykritériumok kongruensek, komplettek, objektívek, megbízhatóak?
Megfelelőek-e a szintek?
5.
Elrendezés,
fokozatosság
Az egymásra épülés rendszere világos és explicit-e? A
szintek tükrözik-e a célkitűzések, tanulási követelmények közötti
prioritásokat? A szintezési rendszer biztosítja-e, hogy a lényeges célokat a
tanulók elérjék a teljesítménymérési szakaszok (osztályozás) előtt?
6.
Kontextus,
környezet
Megadták-e a társadalmi környezet, kontextus
jellemzőit? Mindenre kiterjed-e? Kiderül-e világosan, hogy a tanterv hogyan
illeszkedik az iskolai pedagógiai programba, illetve hogyan kapcsolódik a
tanuló egyéni tantervéhez? Meghatározottak-e az egyes színtereken a
felelősségi körök? Utalnak-e egyéb intézményekre, amelyek ugyancsak
használnák a tantervet? Említenek-e egyéb programokra, tanárokra stb.
gyakorolt hatást?
7.
Belépési
jellemzők
Közlik-e a tanulói jellemzőket? Körvonalazzák-e a
merítés és kiválasztás (felvételi) folyamatait? Érvényesek-e az
előfeltételek? Megfelelőek-e az előtesztek? Mi az elutasítás feltétele?
8.
Tanítás
Megfelelően részletes és kivitelezhető-e a tanítási
terv? A tartalom motiváló, és releváns-e a célkitűzésekhez viszonyítva? A
tanítási stratégiák kellően megfelelők, változatosak és kreatívak-e?
Valamennyi célkitűzésre, követelményre kiterjed-e a tanítás
9.
Differenciálás
A formatív értékelés gyakori, érvényes, diagnosztizál?
A felzárkóztatás előre tervezett, megfelelő, motiváló, hatékony? Mi az
eljárás a gyorsabb ütemben haladó tanulókkal?
10. Infrastruktúra
Meghatároznak-e minimális és maximális
csoportlétszámokat? Rendelkezésre állnak-e az adott kritériumok által
meghatározott könyvek, taneszközök? A felszerelések kihasználtsága
megfelelő-e? A technikai személyzet felkészültsége, tevékenységi köre,
felelőssége meghatározott? A költségvetés mindenre kiterjed?
11. Kipróbálás
Milyen módon próbálták ki a tantervet? Beépítették-e a
curriculumba az eredményeket?
12. Programértékelés
Az iskolai program hatékonyságának és
elfogadhatóságának mérésére rendelkezésre állnak-e érvényes mérési eljárások?
Kidolgozták-e a főbb értékelési szempontokat? Biztosított-e a folyamatos
megfigyelés, értékelés?
13. Gyakorlati megvalósulás
Tervezett-e a gyakorlati megvalósítás stratégiája,
időbeosztása? Egyértelműen meghatározottak-e a szerepek, a felelősségi
szintek? Rendelkezésre állnak-e a megfelelő anyagi források?
14. A tanterv formája
|
Példa:
Sajátos szempontra hívja fel a figyelmet az alábbi példa, mely a tantervben figyelembe vett változók, és a
tankönyvek, tananyagok néhány összefüggését veszi sorra:
A tantervnél
figyelembe vett változók |
Tankönyvek
tananyagok |
Tanulók
életkor, kulturális háttér, tanulók neme, előzetes
tudása, érdeklődése, motiváltsága |
témák, ismeretek, tanulói feladatok, tevékenységek,
választhatóság, illusztrációk
|
Intézményi (iskolai háttér)
NAT, kerettanterv, iskolai pedagógiai program, iskolai
helyi tanterv, tantárgyi helyi tanterv, csoportlétszám, feltételek
|
értékfelfogás, strukturálás, átjárhatóság,
folyamatos ellátottság, hozzáférés |
Tanárok
szaktárgyi tudás, szakmai színvonal, tanítási stílus,
módszerek, rugalmasság mértéke, innovációs készség |
kötöttség és szabadság a tanári kézikönyvben,
tananyagban,
ösztönzés az innovációra, az adaptív tanulástervezésre
és –szervezésre
|
Tanulási mód
osztálytermi tanulás, önálló tanulás, távoktatás,
konzultációs lehetőség, internet, |
a tankönyv terjedelme, strukturálása, a feladatok, a
tanulói tevékenységek, a hozzáférések és alkalmazások sokfélesége, egyéb
taneszközök használatára késztetés
a kognitív önszabályozó tanulás ösztönzése
|
Az utolsó két példa az iskolai önértékelés tantervre vonatkozó teljesítménymutatóit emeli ki.
Példa: Fogyasztói elvárások és minőségbiztosítási
indikátorok:
Formai indikátorok |
Tartalmi indikátorok |
1. szint: Alapvető
Törvényes munkaidő kitöltése
Tanítási óra pontos kezdése és
befejezése
Az adminisztrációs kötelezettségek
teljesítése
Részvétel a nevelőtestület
munkájában
Munkakörhöz kapcsolódó megbízások
(munkaközösség, ügyelet stb.) (közalkalmazotti
jogviszony szerint) |
Elvárások
Tantervi tananyag megtanítása
A helyi tanterv alapján tanítási program
kialakítása, szükség szerinti módosítása
Tanulók tanulmányi teljesítményének pedagógiai
program szerinti értékelése
Szülők tájékoztatása
Munkatervi célok és sikerkritériumok
szembesítése stb. (szakmai végzettség szerint) |
2. szint: Specifikációk
Részvétel a pedagógiai program és
a helyi tanterv összeállításában
Részvétel a pedagógiai program
megvalósulásának ellenőrzésében és értékelésében
A tanítási-tanulási folyamat
minőségbiztosítási igények szerinti dokumentálása
Saját tevékenység ellenőrizhetővé
és értékelhetővé tétele (nyílt nap, óralátogatás stb.) (pedagógiai program szerint) |
és Igények
A tanulók pedagógiai
program szerinti értékelése
Tananyag és tanítási
módszerspecifikáció a tanulócsoport és az egyes tanulók igényei szerint
Tanórán kívüli
differenciális foglalkozások szervezése, vezetése
Bekapcsolódás a
minőségbiztosítási rendszer ellenőrzési és értékelési feladataiba stb. (pedagógiai program szerint) |
3. szint: Értéktöbblet
Folyamatos rendelkezésre állás
Kezdeményezőkészség a
nevelőtestületben
Az iskola képviselete külső
megbízások esetén stb. (a
nevelőtestület igényei szerint) |
Fogyasztói megelégedettség
Indulás az „év pedagógusa” címért
Szakmai publikációk, előadások,
tantervfejlesztés, tankönyvírás
A tanítványok rendelkezésére állás, nem tanári szerepben stb. (a tanítványok
igénye szerint) |
Példa: A tantervre vonatkozó
teljesítménymutatók kiemelése:
V.ö.: Mennyire jó a mi
iskolánk? A teljesítménymutatók
használata az önértékelésben. A Skót Központi Hivatal kézikönyvéből.
Ford.: Schüttler Vera. Új Pedagógiai Szemle, 2000. 9. sz. 129-142. o.
Teljesítménymutató |
Témák |
Tanterv |
Tanterv |
1.1. A tanterv szerkezete |
·
Rugalmasság
és egyensúly a tanterv elemei között
·
Integráció, egymásba hajlás
·
Az órarend hatékonysága és a tanulók választásának előkészítése |
1.2. A kurzusok, programok minősége |
·
Szabadosság, egyensúly és választás
·
Integráció, folyamatosság és fejlődés
·
Támogatás és útmutatás a tanárok részére |
1.3. A tanári tervezés minősége |
·
A programok és a napi
események tervezése |
Példa a tanterv
teljesítménymutató alapján készült 4-es (nagyon jó) és 2-es (kielégítő) szintű
értékelésére
4-es szint: Kiegyensúlyozottság
és rugalmasság a tanterv elemei között. Összhangban van az iskola céljaival, a
nemzeti és helyi ajánlásokkal. Teljes mértékben integrálja a tudást,
készségeket, értelmi képességeket, személyes és szociális tulajdonságokat, és a
kiemelt fontosságú alapelvek áthatják az egész tantervet. Az órarend
sikeresen szervezett, és lehetővé teszi a tanterv hatékony megvalósítását,
elegendő időt biztosít, súlypontozza a tanterv területeit, a tantárgyakat és a
módszereket.
Döntse el, hogy az alábbi feladatok közül melyiket kívánja választani
és megoldani!
14. 1.
Vázolja fel, hogy az Ön szakterületéhez igazodó képzés milyen
értékelési rendszert, és milyen értékelési terv kidolgozását igényli! Döntését
röviden indokolja!
14. 2.
Mutassa be, s röviden jellemezze a 7. feladatban Ön által választott
intézmény vagy képzés értékelési rendszerét!
14. 3.
Vizsgálati szempontjainak megtervezése után elemezzen, értékeljen egy
Ön által kiválasztott tantervet!
|