V. 3. 6. A pedagógusok curriculumfejlesztési feladatai

Mely értelmezési keretek mentén, mely szempontok mérlegelésével fogalmazhatók meg a pedagógusok curriculumfejlesztési feladatai?

 

Itt kerül sor annak számbavételére,

- melyek az adott intézmény, az adott képzést vállaló szakemberek tantervfejlesztési, taneszközfejlesztési feladatai;

- milyen munkacsoportok létrehozása indokolt;

- milyen egyéni feladatok adhatók, vállalhatók a tantárgyak, kurzusok programjainak kidolgozása, kipróbálása, értékelése során.

Itt kerül sor a feltételek és az ösztönzőrendszer számbavételére is.

Példa: Az alábbiakban egy önfejlesztő kisiskola esettanulmányából olvashat részleteket a pedagógusok programfejlesztői feladataira vonatkozóan:

V.ö.: Garay Jánosné: A remény is veszélyeztetett? Egy önfejlesztő kisiskola bemutatása. Tolna Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete. Szekszárd, 1995. 15-19. o.

„Tudtuk, hogy a minőségi fejlesztés alapja nem lehet más, mint belső tartalékaink ésszerűbb kihasználása és önként vállalt alkotó munkánk. A kiinduló helyzettől a feltételezett végeredményig ki kellett dolgoznunk a fejlesztés útját. (...) Tehát iskolánkat, mint rendszert kellett elemeivel együtt önmagunk számára tudatossá tenni. Így bontottuk fel iskolánkat, mint rendszert működő munkafolyamatokra: 1) főfolyamatokra, 2) feltételeket biztosító folyamatokra. (…) hangsúlyos fejlesztési irányokat jelöltünk ki önmagunk számára. Minden irány egy-egy program kidolgozását és megvalósulásuk szervezeti lehetőségeinek megteremtését jelentette, és jelenti a számunkra. Ennek az elhatározásnak a megvalósíthatósága érdekében, a feltételeket biztosító folyamatokat is célirányosan kellett megváltoztatnunk. A legsürgetőbb feladat az induláshoz szükséges szakmai kompetencia kialakítása volt. Ez adta meg az alapot a most már a feladat által meghatározott, állandó önképzéshez, tapasztalatcserékhez és a továbbképzések, tanfolyamok kínálatából való válogatáshoz. Az érdekeltség és a motiváció biztosítása érdekében az elhatározott fejlesztő munkához szükséges időbeni feltételek biztosítása, és a célprémiumrendszer kidolgozása is elengedhetetlenné vált. (…) Tudatossá vált, hogy ha a nevelés egy-egy területével foglalkozó értekezleteinken beszélgetünk egy-egy problémáról, még nem történik változás. Ha a probléma valós is, de megoldásának taktikája kidolgozatlan, összehangolatlan, a vele összefüggő feltételek pedig változatlanok, akkor marad minden a régiben. Ugyanez vonatkozott munkaközösségi foglalkozásainkra is. Ekkor tanultuk meg, hogy bármely munkaközösséget – a szó eredeti értelmében – csak akkor szabad létrehozni, ha olyan feladatot szeretnénk megoldani, amelyhez kooperáció szükséges. Kooperáció pedig csak akkor indul meg egy közösségben, ha a feladat egyénenként nem megoldható. (...) Fontosnak tartottuk az önkéntességet bármely fejlesztő munkában való részvételnél. (...) Korábban hagyomány volt évente két nevelési értekezleten, és négy munkaközösségi foglalkozáson részt venni. Ezt – csak a hagyomány miatt – nem alkalmaztuk többet. Helyette teamekben dolgozva alkotó napokat tartottunk. Ez természetesen még mindig nem volt elegendő, vitáinkat minden lehetséges alkalommal folytattuk. Idővel előállt az a furcsa helyzet, hogy a fejlesztésben részt nem vevő kollégák már csak részben értették pedagógiai kommunikációnkat. Ez a pozitív feszültséget teremtő állapot a fejlesztő csoportnak spontán kialakuló „rangot” adott, és többi kollégánk önkéntes csatlakozását indította el. Így az iskola lassan valóban a szakma színterévé vált. (...) Munkánk során többször előfordult velünk, hogy kognitív szinten tisztáztuk újból a gyakorlat által világossá vált pedagógiai fogalmakat (pl. iskolai alapelvek vagy vezéreszmék, egységes követelményrendszer, stb.). A változás tehát nemcsak új készségek tanulását foglalja magában, hanem a gyakorlat és a visszajelentések révén előkerülő fogalmak is letisztázódnak. (...) A fordulópont akkor következik be, amikor a folyamatban részt vevők tisztázzák, miért működik valami jobban, vagyis megértik elméleti alapjait.”

 

 

 

15. feladat:

Eddigi tanulmányainak, tapasztalatainak felhasználásával vegye számba, s rendszerezze azokat a feladatokat, melyeket a helyi curriculumfejlesztésre vállalkozó szakembereknek el kell végezniük! Gondolatait rögzítse írásban is!

A helyi curriculumfejlesztés 1-6. pontokban rögzített feladatainak értelmezése, tennivalóinak elvégzése, vagyis a helyi tanterv intézményegészre érvényes összetevőinek leírása alapján kerülhet sor az egyes tantárgyak helyi programjainak (3. 7. fejezet), az egyes tanárok programjainak (3. 8. fejezet), az egyes tanulók programjainak (3. 9. fejezet) átgondolására, megtervezésére, értékelésére, folyamatos fejlesztésére.

 

 

>>Tovább a feladatokhoz>>

A nyolcadik tanulási egység végére ért. Mielőtt egy újabb tanulási egység, s egyúttal egy újabb fejezet tanulmányozását megkezdené, egy kis lazítás javasolható Önnek.

A tanulás folytatásához további erő gyűjthető egy – Ön által kiválasztott - szakirodalom, digitális dokumentum áttekintésével.

Mielőtt az újabb tanulási egységet elkezdené, érdemes átgondolnia azt, hogy:

- az eddig olvasottak miben nyújtottak megerősítést vagy új információt az Ön számára,

- milyen kritikai észrevételei vannak,

- milyen további gondolatok, kérdések merültek fel Önben?

A reflexiók írásos rögzítéséhez felhasználhatók az alábbi szempontok is:

1 A helyi curriculumfejlesztés tárgyalt területei közül az oktatás, képzés szervezési keretei, az oktatás és a helyi curriculumok ellenőrzése, értékelése, vagy a pedagógusok curriculumfejlesztési feladatai kapcsán fogalmazódtak meg Önben további gondolatok, problémák?

2 Egy-egy kiemelt példával, hivatkozott vagy Ön által felkutatott szakirodalommal kíván mélyebben foglalkozni?

3 Azt próbálja átgondolni, elemezni, hogy a tantervek értékelését illusztráló példák sokaságából melyek, mely összetevők, mely értelmezések nyújtanak megerősítést? Melyek késztetik vitára? Melyek késztetik a saját intézmény, képzés, tantárgy értékelési szempontrendszerének átgondolására?

 


Kilencedik tanulási egység:

A helyi curriculumfejlesztés főbb területei, feladatai és összetevői.

A helyi curriculum III.

- az egyes tantárgyak helyi programjai

- az egyes pedagógusok tantárgyi, oktatási programjai

az egyes tanulók tanulási programjai

« Előző | Következő »