4. Írásos eszközök

A kooperatív tanulásszervezés folyamatosan törekszik arra, hogy a tanulói interakciók során elhangzott információk legtöbbje rögzítésre kerüljön. Az egyéni jegyzet készítése folyamatosan jelen van, azonban épít a csoportok által készített, illetve felhasznált írásos munkákra is.

A legegyszerűbb közös produktum egy messziről is jól látható formában (nagy lapra) készült csoportmunka, melynek jellemzője, hogy a csoport valamennyi tagja dolgozott rajta (tacepaó). A tacepaó szintén csak struktúra, amelyre bármilyen tartalom bármilyen formában (szöveg, vázlat, rajz, folyamatábra stb.) felkerülhet.

A kooperatív munka általában úgy kezdődik, hogy a csoporttagok egy témával kapcsolatban egyéni jegyzeteket készítenek. Ezt követi a kiscsoporton belüli írásos összegzés, melyhez többféle kooperatív gyűjtőeszközt is használhatnak. Az egyik ilyen eszköz egy közös lapra készül, és egy középen elhelyezkedő közös részből, valamint az azt körbefogó kisebb részekből áll (ablak). A közös részbe a feldolgozott téma és a feldolgozásban részt vevő csoport neve kerül. A közepet körbevevő kisebb részek számozottak. Annyi kisebb rész van a közös rész körül, ahány tagú a csoport, és a részek számozása egytől a csoportlétszámnak megfelelő számosságig tart. A csoporttagok egyéni gyűjtései a szerint kerülnek ezekbe a számozott részekbe, hogy ahányan gyűjtötték egyénileg az adott elemet, abba a számú részbe írják bele.
 
Az egyéni kiscsoporton, majd nagycsoporton belüli összegzésére is van eszközünk (csoportforgó súlyozott cetlivel). Az egyéni jegyzeteken megjelenő elemeket kerekasztallal ismertetik a csoporttagok, és minden elhangzott dolog egy-egy külön cetlire kerül úgy, hogy mellé kerül az a szám, amely azt jelzi, hogy hány csoporttag egyéni jegyzetében jelent meg az adott dolog. Csoportforgóval nagycsoportos szinten kerülnek összegyűjtésre ezek a kiscsoportban készült súlyozott cetlik egy nagyméretű lapra (tacepaó). Ezzel egyben azt is láthatjuk (a súlyozás segítségével), hogy mely témában járatos a tanulócsoport, és mely témák szorulnak fejlesztésre.

Egy adott tématerülettel kapcsolatosan kártyák is készülhetnek (villámkártya). A kártya egyik és másik oldalán lévő információk szorosan összefüggenek. Például lehet egy kérdés és egy válasz, vagy egy fogalom és definíciója, vagy egy feladvány és megoldása, vagy egy magyar és idegen nyelvű szó stb. A kártyákat készítheti a tanár is, de legcélszerűbb a diákokkal elkészíttetni.
iDevice ikon Megjegyzések:

Amennyiben a csoporttagok írásos munkájának nyomon követésére használjuk azt az eszközt, hogy mindenki egy adott - és mástól különböző - (filc)színnel dolgozik, akkor könnyen ellenőrizhetjük is, hogy a tacepaóra elkészült munkában valóban mindenki keze benne van-e.

Az ablak kitöltésének módját is strukturálnunk kell. Ha az ablakot több téma gyűjtésére használjuk, akkor egy-egy témát más-más csoporttag gyűjt össze saját színével. Így - a különböző filcszínek segítségével - vizuálisan elkülöníthetők lesznek az ablakba begyűjtött témák. Ha csak egy téma összegzésére töltjük ki az ablakot, akkor célszerű a kerekasztallal erősíteni az egyenlő részvételt.

Fontos, hogy a különböző gyűjtőeszközök elkészítését a csoportok kooperatívan végezzék. Már láttuk, hogy a tacepaón a csoporttagok különböző színű tollai adnak erre lehetőséget, de ugyanígy az ablak megrajzolása során is a sokszínű ablak mutatja, hogy valamennyien részt vettek a megrajzolásban. A cetlik, amelyekre majd a súlyozott tudások kerülnek, összevágását segíti a papír-olló struktúra (lásd később) használata.

A cetlin gyűjtés nagycsoportos szintre felemelésének csak egyik eszköze a csoportforgó, amikor a gyűjtéssel egy időben a tartalmakat is ellenőrizhetjük közösen. De lehetőség nyílik arra is, hogy egy előre megrajzolt - például halmazos csoportosítást lehetővé tevő - ábrába (körtábla) egy időben mindenki felhelyezze a saját maga által írt cetliket. Ebben az esetben az ellenőrzés már a teljes tudásra irányul, hiszen a körtáblában a csoport minden tagjának tudása vizuálisan is megjelenik..

A cetli-gyűjtésre használt tacepaó lehetőséget biztosít a tudások tematizálására is: a cetliket olyan módon csoportosíthatjuk, helyezhetjük el a közös tacepaón, hogy az egyben összefüggéseket is mutasson.

A villámkártyák folyamatos gyűjtése biztosítja, hogy a tanulócsoport tudása egy közös tudástárba kerülhessen. Ezzel lehetőségünk nyílik arra, hogy bármikor - a csoport által már feldolgozott formában - elővegyük, ismételjük a közösen elsajátítottakat.

Amennyiben a csoporttagok írásos munkájának nyomon követésére használjuk azt az eszközt, hogy mindenki egy adott - és mástól különböző - színnel dolgozik, akkor könnyen ellenőrizhetjük is, hogy a közös lapra elkészült munkában valóban mindenki keze benne van.


iDevice ikon Példák

A következő órán már a megtanultak mélyítését és további ismeretekkel bővítését tűztük ki célul a magyarországi cigány csoportok témakörében.

Ráhangolódás:

- Kifüggesztem az előző órán használt tacepaót, melyen - körtábla formátumban: három halmazban - a megerősített, megcáfolt és megtanult tudásokat gyűjtöttük össze. A megtanult tudások cetliket azonos arányban visszaosztom a csoportoknak, és kérem, hogy készítsenek belőle villámkártyákat úgy, hogy az üres oldalra tegyenek fel olyan kérdést, amelyre a cetlin szereplő tudás válaszol. Az elkészítést is strukturálom: ha mindenkinek jut cetli a csoportban, akkor önálló készítés után közös egyeztetés a csoporton belül. Ha kevesebb cetli van, akkor páros munkával dolgoznak, és a párok osztják meg az elkészült kártyát csoporton belül.

- A villámkártyák írásos csoportforgóval körbemennek a csoportok között és a csoportok a kérdés alapján megfogalmazzák, majd leellenőrzik a válaszokat. Ismét úgy dolgozik a kiscsoport, hogyha megkap egy adag villámkártyát, akkor szétosztja a tagok között, hogy lehetőleg mindenkinek jusson. Először mindenki a saját kérdését magának olvassa el, önállóan keresve és ellenőrizve a választ. Majd felolvassa a kártyát a tőle balra ülőnek, és csak akkor felelhet más, ha a megszólított nem tudott válaszolni. Így mindenkinek jut önálló kérdés - legalább kettő darab.

- Ha körbeértek a kártyák az összes kiscsoportban, visszakerülnek a tacepaóra.

Jelentésteremtés:

- Mindenkinek az volt a feladata, hogy egy - a témához kapcsolódó - szakirodalmat otthon dolgozzon fel, és készítsen belőle egy rövid annotációt. A hozott annotációkat csoporton belül megosztják egymással a csoporttagok.

- Ezt követően az azonos szerepűek (mint például jegyzők, bátorítók, időgazdák, nyomolvasók) alkotnak egy-egy csoportot. Az új csoportban ismertetik a saját, valamint az eredeti csoportjukban hallott annotációt. Folyamatosan mindenki egyéni jegyzetet készít a hallottakról.

- Visszatérve az eredeti csoportba mindenki egyénileg áttekinti jegyzeteit, és aláhúzza az 5 legfontosabb új információt, amit hallott.

- A csoport ablakot készít, és kerekasztallal belegyűjtik a legfontosabbnak tartott új információkat.

Reflektálás:

Az ablak legnagyobb számosságú részébe került tudásokat csoportforgóval ismertetik a csoportok. A következő tanulmányi feladatokat ennek alapján pontosíthatja, egészítheti ki az oktató.