Szószedet
[1] Gadamer, Hans-Georg: A nyelvek sokfélesége és a világ megértése In: A posztmodern irodalomtudomány kialakulása 2002. pp. 191-197.
[2] Ökológia (oikosz/környezet, ház, háztartás és logosz/tudomány)
[3] vö: Humánökológia szerk: Nánási Irén. Medicina, 2005 ; Nentwig, Wolfgang: Humanökologie, Fakten Argumente Ausblicke, Springer V. Berlin Heidelberg 1995;
[4] Magyarországon viszonylag kevés könyv, tanulmány foglalkozik a történeti összevetésekkel, pedig az ily módon nyerhető ismeretek szemléletmódunk megváltozásán túl cselekvéseinket is befolyásolhatnák. vö: R. Várkonyi Ágnes: Történelmi ökológia és a művelődés históriája. In: Történeti ökológia tanulmányok Magyarországról. Bp: Orpheusz K. 1993
[5] koevolúció: a biológiában két faj egymással kölcsönhatásban történő fejlődése, együttes evolúciója
[6] A humánökológusok a krízis okai között meghatározónak tekintik a létmód megváltozását és azokat a folyamatokat, amelyek visszahatnak a létmódra. Ilyenek: a természetátalakító tevékenység (gazdálkodás); a szemlélet és értékrend változásai, hatásai; a megismerés (természet-társadalom- és embertudomány) fejlődése, az ismeretek alkalmazása és következményei. lsd: Humánökológia szerk: Nánási Irén. Medicina, 2005 ; Nentwig, Wolfgang: Humanökologie, Fakten Argumente Ausblicke, Springer V. Berlin Heidelberg 1995;
[7] biodiverzitás: a földi életet alkotó gének, fajok és ökoszisztémák változatosságát foglalja magába.
[8] sintó: a Japánban őshonos vallási tanítások és gyakorlatok összessége. A sintónak nem volt alapítója, nincs írott kinyilatkoztatása és dogmatikája, és nem tekinthető formális vallásnak vagy filozófiának sem. Mindennek ellenére máig erősen áthatja a japán emberek erkölcsi értékrendjét, hagyományait és mindennapi életét. http://www.terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/sinto.html (letöltés: 2010.12.02)
[9] lsd: Itō Nobuo-Maeda Taiji-Miyagawa Torao-Yoshizawa Chū: Japán művészet. Bp: Corvina K. 1980.
[10] A francia impresszionizmus, az avantgarde képzőművészei körében ihletforrásnak számított a japán fametszet, van Gogh egyik levelében ír Hokusai A hullám című képéről, Tanguy apóról készült festményének hátterében több japán fametszet is megjelenik.
[11] Itō Nobuo-Maeda Taiji-Miyagawa Torao-Yoshizawa Chū: Japán művészet. Bp: Corvina K. 1980. pp. 219-222
[12] A kígyó ellentmondásos egyetemes szimbólumként megtalálható a különböző kultúrákban. Biológiai tulajdonságai miatt (pl. hüllők vedlése) utal a ciklikus időre, a változó sorsra, a megújulásra, az újjászületésre. Gyilkos mérge miatt ártalmat jelent, élőhelye miatt (kövek, föld alá rejtőzés) az alvilággal kapcsolatban álló gonoszt is jelképezi. A különböző népek mitológiájában a kígyó a jó és a rossz sokféle jelentését hordozza. Elemzett filmünk esetében egyik nyomatékos jelentése szerint a buddhista szertartás, meditáció során felszabaduló kozmikus energia szimbóluma, amely a megismerést segíti és a bölcsesség létrejöttét teszi lehetővé. vö: Hoppál Mihály-Jankovich Marcell-Nagy András-Szemadám György: Jelképtár. Helikon Kiadó 1990. p.119-120.
[13] A Pygmalion-effektus (G. B. Shaw színdarabja alapján), az önmagát beteljesítő jóslat az elvárások valóságalakító hatását jelöli, egy ember megismerése nyomán megfogalmazott meggyőződés, sztereotípia, elvárás hatásaként annak megfelelő cselekvés alakulhat ki. A pedagógiában Rosenthal és Jakobson kísérletének eredményeképpen leírták, hogy például a pozitív elvárások teljesítményjavulást eredményeznek (kognitív és normatív elvárás). A vizsgálatokat részletesen lsd: Cserné Ádermann Gizella (1986): „Önmagát beteljesítő jóslat a pedagógiában.” Tankönyvkiadó, Budapest
[14] Ez a nem kifejezetten buddhista bölcsesség nagyon is köznapi, a hétköznapi nézőre gyakorolható hatás kedvéért születik. A film erénye, hogy csak helyenként alkalmazza ezt a didaktikus egyszerűsítést, főként a vizuális megjelenítés módja hangsúlyos.
[15] lsd: Biológiai lexikon. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1978. pp. 472-474.
[16] idézet a film szövegéből
[17] Delphoiban az egykori Apollón-templom (i.e.4.sz.); a színház (i.e.4.sz.); az Athéniek kincsesháza (i.e.500 k.); a Sztadion (i.e.5-2.sz.); Athéné Pronaia szentélye (i.e.4.sz.) ma fenséges romegyüttesként tekinthető meg. Állapotában így is híven kifejezi a görög szellemiség természet és ember kapcsolatát.
[18] Az épületek oszloprendje az emberi test felépítését modellezi: lábazat, törzs, nyaktagozat, fejezet. Az oszloptípusok közül a dór a férfi robusztus alkatát, a ión a női test arányait, a díszesebb korinthoszi pedig a leány kecsesebb alakját formázza. Ha szoborral helyettesítik az oszlopokat, akkor a férfialak Atlasz, a női kariatida elnevezést kapja. lsd: Castiglione László: Görög művészet. Budapest: Corvina, 1968
[19] A homéroszi kor - Kr.e. II. évezred végétől a Kr.e. a 8. század végéig – a krétai-mükénéi őslakosság kiszorítását, az acháj, ión és dór törzsek térhódítását eredményezte. Kialakult a görög kultúra alapja: a mitológia, a vallás, az írás, a pénz, a mértékegységek.
[20] A klasszikus kor - Kr.e. 6–5. sz. - a görög kultúra és művészet virágkora, Nagy Sándor hatalmas görög-makedón birodalmának ideje (halála után, Kr.e. 323, felbomlott).
[21] Hippokratész írásai nem maradtak fenn eredeti formájukban, tanítványainak köszönhető – feltehetően – a „Corpus Hippokraticum”, az i.e. 300 körüli időből való gyűjtemény. lsd: Nánási, 2005. 14-15.
[22] A homo mensura tételmondata: „Minden dolognak mértéke az ember, a létezők létének, a nem létezők nemlétének.” (idézi: Nánási, 2005. 17)
[23] narrátor szavai a filmben
[24] a stáblistán „A”-val jelölt szereplő egyértelműen Angelopoulosz alteregójának tekinthető.
[25] Teiresziasz jósolja Odüsszeusznak: „s hogyha megölted a kérőket palotádnak ölében,
csellel akár, vagy szemtől-szembe velük, hegyes érccel,
végy egy jólfaragott evezőt válladra, bolyongjál,
míg olyanokhoz nem jutsz, kik tengert sose láttak,
s ételüket nem eszik megsózva a tengeri sóval;
és sohasem láttak pirosarcú fürge hajókat,
sem könnyű evezőt, mely szárnya a fürge hajónak.
íme, világos jelt mondok, nem véted el akkor.
Majd midőn egy más vándor jő szembe veled s szól:
magszóró a lapát, mit fényes válladon őrzöl,
akkor a jó evezőt szúrd nyomban a földbe, Poszeidón
istennek pedig áldozz remek áldozatokkal. Odüsszeia, XI. ének, 119-130. sor. Ford.: Devecseri Gábor.
[26] idézet a filmből
[27] a narrátor-rendező monológjának részlete a filmből
[28] Ingmar Bergman egyik jelentős színésze, Erland Josephson játssza a szerepet. Mint a tekintetek őrzője felsorolja az archívum legnagyobb filmkincseit: Egy nemzet születése, Falstaff, Persona, Metropolis. A kiválasztás a sok tekercs közül kétség kívül személyes rendezői meggyőződésből ered, mint ahogy az is, hogy egy korábbi jelenetben ismerősével Dreyerre, Wellesre és Eisensteinre koccintanak.
[29] Levi 1994. december 3-án rögzíti magnóra:
„Ich lebe mein Leben in wachsenden Ringen,
die sich über die Dinge ziehen.
Ich werde den letzten vielleicht nicht vollbringen,
aber versuchen will ich ihn.
Ich kreise um Gott, den uralten Turm (...)”
A filmben a magyar szinkron nem ennyire poétikus, mint ahogy Balla Zsófia Rilke versét lefordítja:
Táguló körökben élem az életem,
ott fodrozódik a dolgokon.
Lehet-e a végsőt beteljesítenem? -
még megkísérlem konokon.
Isten, az ős torony körül keringek (...)
idézi: Tordai Zádor: Végjáték a Balkánon. Látomás és látlelet (2002/1)
http://www.multesjovo.hu/hu/content_one.asp?ContentID=149&PrintedID=2 (letöltés: 2010.11.02)
[30] filmvégi monológ. vö: Tordai Zádor: Végjáték a Balkánon. Látomás és látlelet (2002/1)
http://www.multesjovo.hu/hu/content_one.asp?ContentID=149&PrintedID=2 (letöltés: 2010.11.02)
[30] filmvégi monológ. vö: Tordai Zádor: Végjáték a Balkánon. Látomás és látlelet (2002/1)
http://www.multesjovo.hu/hu/content_one.asp?ContentID=149&PrintedID=2 (letöltés: 2010.11.02)
<<Vissza<<
[31] „töltsétek be a földet és hajtsátok birodalmatok alá; és uralkodjatok…Mózes I. könyve 1. 26-31;
[32] mert „az ember szívének gondolatja gonosz az ő ifjúságától fogva.”ibid.8.21.
[33] A szerző a nyugati képes kalendáriumokban megjelenő kizsákmányoló attitűdről is ír: Kr.u. 830 előtti frank kalendáriumok környezetüket leigázó embereket ábrázolnak. lsd: White Jr. 2005. 172.
[34] Augustinus: Vallomások VII. fejezet. http://mek.niif.hu/04100/04187/04187.htm#41 (letöltés: 2010.11.05)
[35] Az aktív cselekvésvállalás erkölcsi aspektusainak mélyebb elemzésére e helyütt nem kerül sor. Ajánlott olvasmány például a Környezet és etika. Szöveggyűjtemény, 2005.
[36] Pasolini az Evangélium feldolgozásakor esztétikai és történelmi okok miatt a szent szöveghez hűen kívánt eljárni, aminek megvalósítása során mégsem tudta kivoni magát az aktuális történesék hatása alól.
[37] Mátyás Péter írásában azt állítja, hogy Pasolini korai korszakának egyik legjobb filmje, a Madarak és madárkák (1966). Az alkotói szakasz zárásaként is látható történet végén a két koldus megeszi az Ideológia nevű hollót, amely önvallomás és gunyoros búcsú az ideológiától, valamint krisztusi hagyaték: testének és vérének elfogyasztása az ő emlékezetére. vö: uő Pier Paolo Pasolini (1922-1975) A kételkedés gorombasága. http://www.magyar.film.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=9880&catid=3&Itemid=6 (letöltés: 2010.10.08.)
[38] A dél-olasz Matera barlangvárosról további részletek olvashatók: Fehér Rózsa
[39] Pasolini a nyelvek tanulmányozását kiterjeszti a költői filmnyelvre, saját filmelméleti elképzeléseinek leírására. Ehhez lsd: Dante költői szándékáról; A költői film; A valóság írott nyelve In: Eretnek empirizmus. Bp: Osiris 2007. 133-146; 211-232; 243-273m
[40] Piero della Francesca festményein lehet látni hasonló kosztümöket, díszítéseket. Donatiról bővebben lsd:
Molnár Szilvia: Azt hittem róla, halhatatlan… Danilo Donati díszlet- és jelmeztervező
http://www.filmkultura.hu/regi/2005/articles/profiles/donati.hu.html (letöltés: 2010.10.08)
[41] A Madarak és madárkákban a világot járó apának és fiának a madarak nyelvén kellene tudnia, hogy Assisi Szent Ferenc tanítása alapján érthessék a nyelvüket, azaz meg kell tanulniuk metanyelven: ugrásokkal „beszélni”. A madarak, a sólymok, a verebek és az őket elkísérő holló szimbolikus elemek.
[42] Híressé vált Leonardo A Vitruvius-tanulmánya, amely az emberi test arányait írta le. Aprólékos elemzésről tanúskodnak anatómiai vázlatai, amit az egyház által tiltott boncolások során készített.
[43] „A természetet szolgáló és magyarázó ember annyit tehet és foghat fel, amennyit a természet rendjéből tények alapján, vagy elméje segítségével megfigyelt…” A brit tudós természettudományos felfogása olvasható az először 1620-ban megjelent Novum Organum című munkájában (1995. 7).
[44] Az indukció az egyestől az általános tények feltárása felé halad, a dedukció pedig az általános összefüggések, tények birtokában von le következtetéseket az egyesre vonatkozóan.
[45] Az orvostudomány fejlődésében kiemelten fontos leírása 1628-ban jelent meg Exercitatio Anatomica de Motu Cordis et Sanguinis in Anibalibus címmel. lsd: Biológiai lexikon. Akadémiai K. 1975. 158.
[46] Rousseau írja az Emil vagy a nevelésről című könyvében: „A természetes ember teljesen önmagáé. Ő a számbeli egység, az abszolút egész szám, amely csak önmagával s a hozzá hasonlóval van rokonságban. A társadalom embere csak törtegység, amely a nevező függvénye, s melynek értékét az egészhez való viszonya szabja meg, azaz a társadalom összessége.”(1978. 14) Az eredetileg 1762-ben megjelent műben szembehelyezkedve a keresztény világnézettel nyiltan vallja, hogy az ember a természet részének tekinthető, eredendően jó, amely tulajdonságok a társadalmi folyamatok nyomán változnak meg, romlanak el. Eretneknek titulált nézetei miatt Rousseau üldöztetésben részesült, száműzték, könyvének olvasását pedig betiltották, majd a hatóságok döntése alapján nyilvánosan elégették.
[47] idézet a filmből
[48] ibid.
[49] A feladat a következő: Az egyik faluban igazmondók laknak, a másikban hazugok. Milyen egyetlen kérdéssel tudja megállapítani a két faluból kivezető út kereszteződésében álló ember, hogy az igazmondók vagy a hazugok falujából érkezik-e a vándor? Hauser azt kérdezné tőle, hogy béka-e? Mivel a válasz csak igenlő lehet, könnyen lelepleződik a hazug ember.
[51] Az emberek mintegy 95%-ánál ez a bal agyfélteke (lsd: Nánási, 2005. 30).
[52] Legendás dél-amerikai útjának hőmérsékleti megfigyelései nyomán felfedezte a hidegáramlást, valamint következtetett a bevándorlók erdőpusztítása nyomán várható klimatikus átalakulásokra.
[53] Darwin nem ismerte a mendeli szabályokat annak ellenére, hogy kortársa volt. Mendel (1822 – 1884) kísérleteivel bizonyította a gének szerepét a tulajdonságok öröklődésében. Leírta az uniformitás (az első hibridnemzedék minden egyede heterozigóta, fenotípusa a domináns-recesszív öröklésmenetben a domináns tulajdonság, az intermedier öröklésmenetben pedig az intermedier tulajdonság); a szegregáció (a második hibridnemzedékben a szülői tulajdonságok szétválnak, azaz a második hibridnemzedék egyedei között a heterozigóták mellett megjelennek a homozigóták) és a reciprocitás (az AA x aa, illetve az aa x AA keresztezésekből kiinduló öröklésmenetek megegyeznek, azaz az öröklődő tulajdonságok tekintetében a szülők felcserélhetők, megfordíthatók) szabályait.
[54] Az észlelés szakirodalmában a kép szó használatos, amely a filmtudományos alkalmazástól annyiban tér el, hogy az utóbbi a film/képpel, az audio/vizuális kifejezőeszközökkel létrejövőt érti alatta. A retinán áll össze első ízben az alak, a szín, a mozgás vizuális információja valamiféle képpé. „A vizuális jeleket azonban nem egyetlen hierarchikus rendszer dolgozza fel, hanem az agy legalább három különálló, és saját, jól elhatárolt funkcióval rendelkező feldolgozó rendszere elemzi. Úgy tűnik, az egyik rendszer az alak észlelésére vonatkozó, a második a színnel kapcsolatos, a harmadik pedig a mozgásra, helyre és térbeli szerveződésre utaló információkat dolgozza fel.” Lsd: Livingstone, Margaret S.: Művészet, illúzió és a látórendszer. Tudomány, 1988. március p. 58.
[55] Sekuler és Blake Észlelés című könyvében summásan összefoglalja a Hermann-rács magyarázatát: ˶Általánosan elfogadott, hogy ezek az illuzórikus pontok a retinális ganglionsejtek receptív mezején belüli központi-környéki antagonizmus eredményei.” 2004. 96-99
[56] Thompson - Bordwell A film történetében lírai/költői dokumentumfilmeknek vagy városszimfóniáknak nevezi e filmek csoportját (lsd: 204-206).
[57] Alberto Cavalcanti műve a Csak pár óra, 1926, Walter Ruttmann filmje a Berlin, egy nagyváros szimfóniája, 1927
[58] Freund például lefedett, mozgó teherautóban, vagy bőrönd alakú dobozban rejtette el kameráját, melynek résén át készített észrevétlenül felvételeket. „Az élet portréja” rögzült a filmen. (lsd: Kracauer, 1999. 192-93)
[59] Az alapítók kérdésében nincs egyértelmű konszenzus: a humánökológia első inspirálójának P. Geddes skót szociológust tekintik, aki 1899-1923 között a chicagói egyetemen adott elő, és felfogása nyomán jött létre a chicagói iskola. (lsd: Nánási, 2005. 36.)
[60] Vizsgálati objektuma („az ember totális interakciója környezetével”) többek között felveti a fogalmak (környezet, totális interakció) tisztázását, az ember és környezete különféle szintjeinek tagolását, kölcsönhatásainak teljességre törekvő elemzését.
[61] Az áttörés 1932-ben a Bell & Howell cég Rotambulatorához köthető: a dolly – bár nehéz volt – képes volt a kamerát több mint két méter magasságig emelni, így a követés, a svenkelés, a döntött felvétel elkészítése könnyebbé vált. A daruzás történetéből kiemelhető az 1929-ben készült mintegy másfél méter magas szerkezet, amivel a Broadway című musicalt felvették (lsd: Thompson-Bordwell, 2007. 244).
il
[62] A kamera lencséje mögött elhelyezett prizma a beérkező fényt felbontotta, a három alapszínnek megfelelően három filmsávra irányította. Ez az eljárás elsőként a Disney Stúdió Fák és virágok, 1932 című filmjében valósult meg. ibid.
[63] A film szüzséje: Toni, az olasz vendégmunkás Martigues-be érkezik, hogy egy kőbányában dolgozzon. Két asszony között őrlődik: feleségül veszi szállásadónőjét, Marie-t, de Josefát szereti. Marie féltékenységből öngyilkos akar lenni, majd elküldi Tonit. Amikor Josefa megöli durva férjét, Toni magára vállalja a tettet. Menekülése közben egy rendőr lelövi. Az állomásra újabb munkások érkeznek.
[64] A szakzsargon szerinti „blikkzűr” Ozu szerzői stílusjegyévé vált. Renoir megoldása ugyan hasonló, de nem konzekvens, mint Ozu filmjeiben (vö: Thompson-Bordwell, 2006. 273-276).
[65] Az egy főre jutó energiafelhasználás 1977-ben elérte maximumát; a hanyatlási ráta évente 0.90%; amennyiben a népesség növekedése tovább folytatódik, a hanyatlás fokozódik, végül az energia felhasználása a létfenntartáshoz elegendő szintre fog süllyedni. A közgazdaságtanban alkalmazott exponenciális növekedés-elmélet és az állandó állapot elmélet egyaránt kudarcot vallott. (lsd: Vida, 2009. 59-85)
[66] Friedrich Nietzsche 1883-85 között írta Also sprach Zarathustra című művét. Richard Strauss német zeneszerző Op.30-as szimfonikus költeménye e filozófiai mű alapján született. A bemutató 1896-ban volt.
[67] Az emberi ősök felfedezett leletei közül a leghíresebbnek az Australopithecus afarensis elnevezésű homonida mondható, aki mintegy 4-2,5 millió évvel ezelőtt élhetett Etiópiában. A Lucy névre keresztelt női ős kb. 35 kg és 110 cm lehetett, agytérfogata 420-500ml, a négy lábon járás mellett megjelent a két lábon járás.
[68] A hominida fajokból egyetlen faj, a Homo sapiens él. Az antropológusok szerint összesen mintegy tizenhat faj képezi az evolúciós alapot. (lsd: Csányi , 2007)
A művészfilmes elbeszélésmód sajátosságait lásd: Bordwell, 1996. 217-244.
[69] Az őskori neolitikum művészetéből ismert megalitikus építészet Kr. e. 3-2. évezredből származó emlékei több helyütt és formában (menhir, dolmen, cromlech) fellelhetők Írországban, Skóciában, Angliában (vö: Zolnay, 1983)
[70] Az interjúban eloszlatja az értelmezésbeli félreértéseket, amennyiben elméletírók, kritikusok Rousseau elképzeléseit látják a filmben megvalósulni: „(…) Rousseau sok szociológiai tanulmányt vezetett tévútra azzal, hogy az ember eredendő bűnét a társadalomra ruházta át. Az emberi természet kétségkívül nem egyforma a nemes vadéval. Az ember sok gyengeséggel születik, s a társadalom nemegyszer még rosszabbá teszi.” Michel Ciment: Anti-Rousseau? - Beszélgetések Stanley Kubrickkal (részlet) (Szoboszlai Margit fordítása), Filmvilág, 1988/3.
[71] A kultuszfilm forgatása kapcsán napvilágra került adatok szerint a film első 24 percében egyáltalán nincs beszéd, az utolsó több mint 20 percben sincs. A mű többi részében a lehető legkevesebb a szöveges rész. Összesen 88 percnyi jelenetben nincs beszéd. (A premierváltozat teljes játékideje 160 perc, a hivatalos moziváltozaté 141 perc. lsd: http://www.filmmuzeum.hu/filmfact.php?id=13, letöltés: 2011.03.25.)
[72] A centrifuga 11,5 m átmérőjű, súlya több mint 30 tonna, 4,5 km/h sebességgel forgott. A „centrifugá”-ban játszódó jeleneteket fél évig forgatták, rögzítésük 750 ezer dollárba került. ibid.
[73] A film mintegy 205 speciális effektusa nagyjából a mozgókép felét teszi ki. Felvételük másfél évig tartott, a munka 6 és fél millió dollárba kermült. A teljes költségvetés 10 és fél millió dollárra rúgott.
A csillagkapu-jelenet nem minden képsora került a filmbe, többségük megsemmisült. Az egyik fel nem használt képsort sikerült megmenteni a pusztulástól: a Magical Mystery Tour (1967) című Beatles-filmben lehetett látni. A jelenet alatt George Harrison Flying című instrumentális szerzeménye hallható. ibid.
[74] Az első fordulat kb.7-2 millió évvel ezelőtt következett be; a monolit 2001-ben bukkan fel újra: a Holdon jelet bocsát ki, amely a Discovery űrhajó elindulásához vezet; harmadszor a Jupiter és holdjai között jelenik meg, csillagkapuvá alakul és elnyeli Bowmant; végül a negyedik narratív fordulatban a kőoszlop az öreg asztronauta halotti ágya előtt “elősegíti” a csillaggyermekként történő újjászületést.
[75] Arthur C. Clarke: Az őrszem (The Sentinel) című sci-fijében földönkívüliek hagyták ott a „csillogó, két embernyi magas, piramisszerű építményt, amely sziklából készült, és olyan volt, mint egy gigantikus, soklapú ékszer." (lsd: http://www.c3.hu/~tillmann/irasok/film/megalit.html , letöltés: 2011.02.22)
[76] Lásd az előző fejezetekben tárgyalt történeti-humánökológiai összefüggéseket.
[33] A szerző a nyugati képes kalendáriumokban megjelenő kizsákmányoló attitűdről is ír: Kr.u. 830 előtti frank kalendáriumok környezetüket leigázó embereket ábrázolnak. lsd: White Jr. 2005. 172.
[34] Augustinus: Vallomások VII. fejezet. http://mek.niif.hu/04100/04187/04187.htm#41 (letöltés: 2010.11.05)
[35] Az aktív cselekvésvállalás erkölcsi aspektusainak mélyebb elemzésére e helyütt nem kerül sor. Ajánlott olvasmány például a Környezet és etika. Szöveggyűjtemény, 2005.
[36] Pasolini az Evangélium feldolgozásakor esztétikai és történelmi okok miatt a szent szöveghez hűen kívánt eljárni, aminek megvalósítása során mégsem tudta kivoni magát az aktuális történesék hatása alól.
[37] Mátyás Péter írásában azt állítja, hogy Pasolini korai korszakának egyik legjobb filmje, a Madarak és madárkák (1966). Az alkotói szakasz zárásaként is látható történet végén a két koldus megeszi az Ideológia nevű hollót, amely önvallomás és gunyoros búcsú az ideológiától, valamint krisztusi hagyaték: testének és vérének elfogyasztása az ő emlékezetére. vö: uő Pier Paolo Pasolini (1922-1975) A kételkedés gorombasága. http://www.magyar.film.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=9880&catid=3&Itemid=6 (letöltés: 2010.10.08.)
[38] A dél-olasz Matera barlangvárosról további részletek olvashatók: Fehér Rózsa
[39] Pasolini a nyelvek tanulmányozását kiterjeszti a költői filmnyelvre, saját filmelméleti elképzeléseinek leírására. Ehhez lsd: Dante költői szándékáról; A költői film; A valóság írott nyelve In: Eretnek empirizmus. Bp: Osiris 2007. 133-146; 211-232; 243-273m
[40] Piero della Francesca festményein lehet látni hasonló kosztümöket, díszítéseket. Donatiról bővebben lsd:
Molnár Szilvia: Azt hittem róla, halhatatlan… Danilo Donati díszlet- és jelmeztervező
http://www.filmkultura.hu/regi/2005/articles/profiles/donati.hu.html (letöltés: 2010.10.08)
[41] A Madarak és madárkákban a világot járó apának és fiának a madarak nyelvén kellene tudnia, hogy Assisi Szent Ferenc tanítása alapján érthessék a nyelvüket, azaz meg kell tanulniuk metanyelven: ugrásokkal „beszélni”. A madarak, a sólymok, a verebek és az őket elkísérő holló szimbolikus elemek.
KELL MÉG
[42] Híressé vált Leonardo A Vitruvius-tanulmánya, amely az emberi test arányait írta le. Aprólékos elemzésről tanúskodnak anatómiai vázlatai, amit az egyház által tiltott boncolások során készített.
[43] „A természetet szolgáló és magyarázó ember annyit tehet és foghat fel, amennyit a természet rendjéből tények alapján, vagy elméje segítségével megfigyelt…” A brit tudós természettudományos felfogása olvasható az először 1620-ban megjelent Novum Organum című munkájában (1995. 7).
[44] Az indukció az egyestől az általános tények feltárása felé halad, a dedukció pedig az általános összefüggések, tények birtokában von le következtetéseket az egyesre vonatkozóan.
[45] Az orvostudomány fejlődésében kiemelten fontos leírása 1628-ban jelent meg Exercitatio Anatomica de Motu Cordis et Sanguinis in Anibalibus címmel. lsd: Biológiai lexikon. Akadémiai K. 1975. 158.
[46] Rousseau írja az Emil vagy a nevelésről című könyvében: „A természetes ember teljesen önmagáé. Ő a számbeli egység, az abszolút egész szám, amely csak önmagával s a hozzá hasonlóval van rokonságban. A társadalom embere csak törtegység, amely a nevező függvénye, s melynek értékét az egészhez való viszonya szabja meg, azaz a társadalom összessége.”(1978. 14) Az eredetileg 1762-ben megjelent műben szembehelyezkedve a keresztény világnézettel nyiltan vallja, hogy az ember a természet részének tekinthető, eredendően jó, amely tulajdonságok a társadalmi folyamatok nyomán változnak meg, romlanak el. Eretneknek titulált nézetei miatt Rousseau üldöztetésben részesült, száműzték, könyvének olvasását pedig betiltották, majd a hatóságok döntése alapján nyilvánosan elégették.
[47] idézet a filmből
[48] ibid.
[49] A feladat a következő: Az egyik faluban igazmondók laknak, a másikban hazugok. Milyen egyetlen kérdéssel tudja megállapítani a két faluból kivezető út kereszteződésében álló ember, hogy az igazmondók vagy a hazugok falujából érkezik-e a vándor? Hauser azt kérdezné tőle, hogy béka-e? Mivel a válasz csak igenlő lehet, könnyen lelepleződik a hazug ember.
[51] Az emberek mintegy 95%-ánál ez a bal agyfélteke (lsd: Nánási, 2005. 30).
[52] Legendás dél-amerikai útjának hőmérsékleti megfigyelései nyomán felfedezte a hidegáramlást, valamint következtetett a bevándorlók erdőpusztítása nyomán várható klimatikus átalakulásokra.
[53] Darwin nem ismerte a mendeli szabályokat annak ellenére, hogy kortársa volt. Mendel (1822 – 1884) kísérleteivel bizonyította a gének szerepét a tulajdonságok öröklődésében. Leírta az uniformitás (az első hibridnemzedék minden egyede heterozigóta, fenotípusa a domináns-recesszív öröklésmenetben a domináns tulajdonság, az intermedier öröklésmenetben pedig az intermedier tulajdonság); a szegregáció (a második hibridnemzedékben a szülői tulajdonságok szétválnak, azaz a második hibridnemzedék egyedei között a heterozigóták mellett megjelennek a homozigóták) és a reciprocitás (az AA x aa, illetve az aa x AA keresztezésekből kiinduló öröklésmenetek megegyeznek, azaz az öröklődő tulajdonságok tekintetében a szülők felcserélhetők, megfordíthatók) szabályait.
[54] Az észlelés szakirodalmában a kép szó használatos, amely a filmtudományos alkalmazástól annyiban tér el, hogy az utóbbi a film/képpel, az audio/vizuális kifejezőeszközökkel létrejövőt érti alatta. A retinán áll össze első ízben az alak, a szín, a mozgás vizuális információja valamiféle képpé. „A vizuális jeleket azonban nem egyetlen hierarchikus rendszer dolgozza fel, hanem az agy legalább három különálló, és saját, jól elhatárolt funkcióval rendelkező feldolgozó rendszere elemzi. Úgy tűnik, az egyik rendszer az alak észlelésére vonatkozó, a második a színnel kapcsolatos, a harmadik pedig a mozgásra, helyre és térbeli szerveződésre utaló információkat dolgozza fel.” Lsd: Livingstone, Margaret S.: Művészet, illúzió és a látórendszer. Tudomány, 1988. március p. 58.
[55] Sekuler és Blake Észlelés című könyvében summásan összefoglalja a Hermann-rács magyarázatát: ˶Általánosan elfogadott, hogy ezek az illuzórikus pontok a retinális ganglionsejtek receptív mezején belüli központi-környéki antagonizmus eredményei.” 2004. 96-99
[56] Thompson - Bordwell A film történetében lírai/költői dokumentumfilmeknek vagy városszimfóniáknak nevezi e filmek csoportját (lsd: 204-206).
[57] Alberto Cavalcanti műve a Csak pár óra, 1926, Walter Ruttmann filmje a Berlin, egy nagyváros szimfóniája, 1927
[58] Freund például lefedett, mozgó teherautóban, vagy bőrönd alakú dobozban rejtette el kameráját, melynek résén át készített észrevétlenül felvételeket. „Az élet portréja” rögzült a filmen. (lsd: Kracauer, 1999. 192-93)
[59] Az alapítók kérdésében nincs egyértelmű konszenzus: a humánökológia első inspirálójának P. Geddes skót szociológust tekintik, aki 1899-1923 között a chicagói egyetemen adott elő, és felfogása nyomán jött létre a chicagói iskola. (lsd: Nánási, 2005. 36.)
[60] Vizsgálati objektuma („az ember totális interakciója környezetével”) többek között felveti a fogalmak (környezet, totális interakció) tisztázását, az ember és környezete különféle szintjeinek tagolását, kölcsönhatásainak teljességre törekvő elemzését.
[61] Az áttörés 1932-ben a Bell & Howell cég Rotambulatorához köthető: a dolly – bár nehéz volt – képes volt a kamerát több mint két méter magasságig emelni, így a követés, a svenkelés, a döntött felvétel elkészítése könnyebbé vált. A daruzás történetéből kiemelhető az 1929-ben készült mintegy másfél méter magas szerkezet, amivel a Broadway című musicalt felvették (lsd: Thompson-Bordwell, 2007. 244).
il
[62] A kamera lencséje mögött elhelyezett prizma a beérkező fényt felbontotta, a három alapszínnek megfelelően három filmsávra irányította. Ez az eljárás elsőként a Disney Stúdió Fák és virágok, 1932 című filmjében valósult meg. ibid.
[63] A film szüzséje: Toni, az olasz vendégmunkás Martigues-be érkezik, hogy egy kőbányában dolgozzon. Két asszony között őrlődik: feleségül veszi szállásadónőjét, Marie-t, de Josefát szereti. Marie féltékenységből öngyilkos akar lenni, majd elküldi Tonit. Amikor Josefa megöli durva férjét, Toni magára vállalja a tettet. Menekülése közben egy rendőr lelövi. Az állomásra újabb munkások érkeznek.
[64] A szakzsargon szerinti „blikkzűr” Ozu szerzői stílusjegyévé vált. Renoir megoldása ugyan hasonló, de nem konzekvens, mint Ozu filmjeiben (vö: Thompson-Bordwell, 2006. 273-276).
[65] Az egy főre jutó energiafelhasználás 1977-ben elérte maximumát; a hanyatlási ráta évente 0.90%; amennyiben a népesség növekedése tovább folytatódik, a hanyatlás fokozódik, végül az energia felhasználása a létfenntartáshoz elegendő szintre fog süllyedni. A közgazdaságtanban alkalmazott exponenciális növekedés-elmélet és az állandó állapot elmélet egyaránt kudarcot vallott. (lsd: Vida, 2009. 59-85)
[66] Friedrich Nietzsche 1883-85 között írta Also sprach Zarathustra című művét. Richard Strauss német zeneszerző Op.30-as szimfonikus költeménye e filozófiai mű alapján született. A bemutató 1896-ban volt.
[67] Az emberi ősök felfedezett leletei közül a leghíresebbnek az Australopithecus afarensis elnevezésű homonida mondható, aki mintegy 4-2,5 millió évvel ezelőtt élhetett Etiópiában. A Lucy névre keresztelt női ős kb. 35 kg és 110 cm lehetett, agytérfogata 420-500ml, a négy lábon járás mellett megjelent a két lábon járás.
[68] A hominida fajokból egyetlen faj, a Homo sapiens él. Az antropológusok szerint összesen mintegy tizenhat faj képezi az evolúciós alapot. (lsd: Csányi , 2007)
A művészfilmes elbeszélésmód sajátosságait lásd: Bordwell, 1996. 217-244.
[69] Az őskori neolitikum művészetéből ismert megalitikus építészet Kr. e. 3-2. évezredből származó emlékei több helyütt és formában (menhir, dolmen, cromlech) fellelhetők Írországban, Skóciában, Angliában (vö: Zolnay, 1983)
[70] Az interjúban eloszlatja az értelmezésbeli félreértéseket, amennyiben elméletírók, kritikusok Rousseau elképzeléseit látják a filmben megvalósulni: „(…) Rousseau sok szociológiai tanulmányt vezetett tévútra azzal, hogy az ember eredendő bűnét a társadalomra ruházta át. Az emberi természet kétségkívül nem egyforma a nemes vadéval. Az ember sok gyengeséggel születik, s a társadalom nemegyszer még rosszabbá teszi.” Michel Ciment: Anti-Rousseau? - Beszélgetések Stanley Kubrickkal (részlet) (Szoboszlai Margit fordítása), Filmvilág, 1988/3.
[71] A kultuszfilm forgatása kapcsán napvilágra került adatok szerint a film első 24 percében egyáltalán nincs beszéd, az utolsó több mint 20 percben sincs. A mű többi részében a lehető legkevesebb a szöveges rész. Összesen 88 percnyi jelenetben nincs beszéd. (A premierváltozat teljes játékideje 160 perc, a hivatalos moziváltozaté 141 perc. lsd: http://www.filmmuzeum.hu/filmfact.php?id=13, letöltés: 2011.03.25.)
[72] A centrifuga 11,5 m átmérőjű, súlya több mint 30 tonna, 4,5 km/h sebességgel forgott. A „centrifugá”-ban játszódó jeleneteket fél évig forgatták, rögzítésük 750 ezer dollárba került. ibid.
[73] A film mintegy 205 speciális effektusa nagyjából a mozgókép felét teszi ki. Felvételük másfél évig tartott, a munka 6 és fél millió dollárba kermült. A teljes költségvetés 10 és fél millió dollárra rúgott.
A csillagkapu-jelenet nem minden képsora került a filmbe, többségük megsemmisült. Az egyik fel nem használt képsort sikerült megmenteni a pusztulástól: a Magical Mystery Tour (1967) című Beatles-filmben lehetett látni. A jelenet alatt George Harrison Flying című instrumentális szerzeménye hallható. ibid.
[74] Az első fordulat kb.7-2 millió évvel ezelőtt következett be; a monolit 2001-ben bukkan fel újra: a Holdon jelet bocsát ki, amely a Discovery űrhajó elindulásához vezet; harmadszor a Jupiter és holdjai között jelenik meg, csillagkapuvá alakul és elnyeli Bowmant; végül a negyedik narratív fordulatban a kőoszlop az öreg asztronauta halotti ágya előtt “elősegíti” a csillaggyermekként történő újjászületést.
[75] Arthur C. Clarke: Az őrszem (The Sentinel) című sci-fijében földönkívüliek hagyták ott a „csillogó, két embernyi magas, piramisszerű építményt, amely sziklából készült, és olyan volt, mint egy gigantikus, soklapú ékszer." (lsd: http://www.c3.hu/~tillmann/irasok/film/megalit.html , letöltés: 2011.02.22)
[76] Lásd az előző fejezetekben tárgyalt történeti-humánökológiai összefüggéseket.