5. Szubszidiaritás elvének érvényesítése
A demokratikus működés egyik legfontosabb elve szerint annál demokratikusabb egy rendszer minél inkább döntési helyzetben vannak azok, akik tevékenykednek - jogok és kötelességek mentén. A tanulási folyamat valódi cselekvői a diákok, akik számára a döntéseket - egy adott munkaforma során - a szerepeken keresztül delegálja a tanár. Természetesen a döntési jogok átadása nem egyszerű „elengedés", hiszen a szerepek egyben kötelezettséget is jelentenek, melyek számonkérése a kiscsoportos nyilvánosság segítségével folyamatosan zajlik, a feladatok között pedig a tanárnak nyílik lehetősége a számonkérésre.
Vagyis a tanulási folyamat demokratizálása azt jelenti, hogy azok felelnek egy feladat elvégzésének valamennyi részletéért, akik a feladatot végrehajtják - a tanár csak a folyamat szervezőjévé válik.
Megjegyzés
A jogok és kötelességek átadásának fokozatossága azt jelenti, hogy a bevezetési időszakban nagyon gyakori a tanári számonkérése az átadott szerepnek, és az interiorizáció kialakulásával egyre inkább a csoport fogja átvenni - a kiscsoportos nyilvánosság segítségével - a kötelességek teljesülésének ellenőrzését.
Példák
Hagyományos tanulásszervezés során a tanár figyel arra, hogy mindenki a feladattal foglalkozzon, a feladathoz írásos munkáit elkészítse, időben végezzen, és bevonódjon a munkába. Ezzel szemben a kooperatív tanulásszervezés klasszikus szerepei szerint a nyomolvasó figyelmezteti az elkalandozó csoporttagokat, a jegyző figyel az egyéni és közös írásos munkák elkészültére, az időgazda osztja be és szervezi a hatékony időfelhasználást, és a bátorító gondoskodik arról, hogy minden csoporttag egyenlő eséllyel tudjon bevonódni a munkába.