http://es.hu/marko_bela;masnap;2010-11-21.html

Élet és Irodalom, LIV. évfolyam 46. szám, 2010. november 19.

Itt-ott egy kortynyi bor a poharakban,

a tányérokon ételmaradék,

dermedt zsírgyöngyök, kifedett fazék,

s ahogy a falnak neki-nekicsattan

egy ablakszárny, mert se nyitva, se csukva

az ég s a föld, még nem végeztetett

el semmi sem, még nem érkezhetett

se mennyre, se pokolra, de az útra

már visszahullt a por, a lábnyomok

puhábbak lettek, ismét teleszórják

szikrázó zenéjükkel a kabócák

a Gecsemáné kertjét, kavarog

az állott ételszag, s fent vérbe fagyva

teszik-veszik még Jézust, félbehagyva.


EGYMÁSUTÁNISÁG, ÉRZÉKISÉG, KAPCSOLATÍV, IDŐ, TEST, TERMÉSZET, VIGASZ, ÖSSZETARTOZÁS, SZÉTTARTÁS DINAMIKÁI