A médiaprogramok típusai:

„1. Nemzeti tömegkommunikációs kampányok, ezekben a tömegkommunikációs hirdetéseké a főszerep.
2. Olyan programok, melyeknél a tömegkommunikációs hirdetések más komponensekkel ötvöződnek: pl. közösségi kezdeményezésekkel, iskolai programokkal.
3. Olyan programok melyek, nem használnak tömegkommunikációs eszközöket, de médiahordozókat igen, pl. videókat, szóróanyagokat.
4. Azok a beavatkozások, melyek az ingyenes (közszolgálati) lehetőségeket használják fel, illetve a média spontán érdeklődését." (ISM, 2001. 68.)
A médiakampányok négy célt tűzhetnek ki:
  • az érzékenység fokozása: teljesíthető cél;
  • az információnyújtás: teljesíthető cél, de nem valószínű, hogy viselkedésváltozást eredményez;
  • az attitűdváltozás: elérhető cél, de a viselkedésváltozáshoz nem elegendő;
  • a viselkedésváltozás: többnyire nem érhető el, mivel az üzenet általában nem azokat a személyeket éri el, akik drogokat használnak, és náluk sem vezet a használat abbahagyásához.
A média olyan üzeneteket is közvetíthet, vagy közvetve közvetíthet, amelyek „felhívják a fiatalokat" a drogfogyasztásra. (ISM, 2001. 68.) Ez esetben szükséges ezen hatásokat kivédeni, az ilyen média-üzeneteket korlátozni.
A fiatalok életében egyre nagyobb szerepet tölt be a számítógép. A világhálót a prevenciós üzeneteknek is ki kell használnia, fejlesztenie szükséges az internetes tanácsadást és felvilágosítást szolgáló tartalmakat. Ugyanakkor fel kell készülni az internetes világ kockázataira is: az interneten sok esetben ellenőrizhetetlen forrásból származó káros tartalmak is megjelennek. Megfontolásra ajánlják a szakmailag ellenőrzött tartalmú magyar oldalak tanúsítvánnyal való megkülönböztetését.