Pedagógiai innováció a felnőttoktatásban

Az iskola és innováció lehetséges összekapcsolódási módozatai közül a vizsgálat színtere „a legtöbbet ígérő változat", az innováció az iskolában (Kovács é. n.) típusú pedagógiai megújulás iskolapéldája. Kutatásom során az alábbi, a Gandhi Közalapítványi Gimnázium és Kollégium Felnőttoktatási Tagozatán megvalósuló innovációs tevékenységekről nyertem bizonyságot:
  • tantárgyi - módszertani innováció:
    • új modulok, tantárgyblokkok bevezetése: etika, természetismeret, társadalomismeret,
    • helyi kidolgozású tantárgy: cigány népismeret,
    • tanulás-módszertani tréningek minden félévben;
    • tanulási segédletek fejlesztése: haladási terv, témavázlatok, tankönyvhasználati útmutatók,
    • számonkérés eszközei: évközi jegyek, negyedéves beszámolók,
    • számonkérés módjai: projekt és esszé jellegű feladatok, „net-surfing",
    • ICT használata az oktatásban,
  • tanulói pár-, és csoportmunka,
  • az iskolán kívüli tanulási alkalmak oktatásba való beépítése: múzeumlátogatás, filmelemzés, roma/cigány-fesztivál;
  • pedagógusgárda személyes kvalitásai: elhivatottság, odaszántság, energia-befektetés, nyitottság, empátia,
  • magasan kvalifikált cigány/roma nemzetiségű kollégák részvétele az oktatásban;
  • közreműködés országos szintű, innovatív programokban (F. Á. K; EQUAL).

A tárgyalt tagozatra vonatkoztatva igaznak bizonyult Balázs (2003) azon állítása, miszerint „az iskolák innovatív működésének területi tagoltsága számos vonatkozásban nem a térségek társadalmi-gazdasági fejlettségének különbsége mentén alakul", hiszen a vizsgált iskolának otthont adó Dél-Dunántúl vidéke napjainkban a leghátrányosabb helyzetű régiók egyike.