Vizsgálatom válaszadói több mint felének (52,4%) életkora iskolakezdéskor 20 és 30 év között volt, 30 és 40 év között a kérdezettek egyharmada (33,3%), 40 év felett 14,3%-uk döntött a gimnáziumi tanulmányok megkezdése mellett. Ezek az arányok megfelelnek az országos mutatóknak (Mayer 2007:77-78). A diákok túlnyomó többsége nő: 70,8%, következésképp a férfiak aránya 29,2%.

Az életkorra vonatkozó kérdést a tanulók 12,5%-a nem válaszolta meg. Valószínűnek tartom, hogy a kérdőív formátuma miatt az első kérdést figyelmetlenségből hagyták ki a kérdezettek, illetve nem értelmezték a bevezető szöveget - ez ugyanis tartalmazza, hogy az egyes kérdéstípusok megválaszolását milyen módon kérem teljesíteni. Kutatói tanulság, hogy a későbbiekben minden egyes utasítás után egyenként érdemes feltüntetni az elvárt kitöltési módot.

Országosan jellemző adat, hogy „a felnőttek középiskolái gyakorlatilag a városokban élők iskolái" (Mayer 2007:76), ezzel szemben a vizsgáltak körében a válaszadók 46,8%-a falun végezte általános iskolai tanulmányait és 41,7%-uk ma is ott él. Említésre méltónak tartom, hogy a kizárólag roma/cigány származásúak között 100% (!) a falvakból bejárók aránya, tehát a feltehetően leghátrányosabb körülmények közül érkezőktől követeli a legtöbb időbeli és anyagi áldozatot a képzésben való részvétel.

A kérdezettek 20,8%-a vallotta magát teljes mértékben roma/cigány származásúnak (Ladányi-Szelényi 2001), s 6,3%-uk felmenői között találhatóak ezen etnikum reprezentánsai.¹⁴ Más kisebbséghez tartozó tanuló 14,6%, magyar 58,3%.

Az előző generáció iskolai végzettsége az apák esetében jellemzően szakmunkásképző (55,3%), az anyákra vonatkozóan a nyolc általános iskolai osztály (47,9%). A roma/cigány származásúak hátterében is hasonló jellemzőket találunk: az apák 50%-a szakmunkásképzőt, az anyák 80%-a nyolc általános iskolai osztályt végzett. A tanulók beiratkozáskor jellemzően (79,2%) szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkeztek.

A jövedelmi viszonyok tekintetében elég nagymértékű szórás mutatható ki, a többség azonban alacsony jövedelmi viszonyokkal bír. A kérdezettek csaknem egyharmadának (31,3%) nettó havi jövedelme 60 000 Ft alatt van, a roma/cigány származásúaknál e kategóriába tartozik a kérdezettek fele (50%). Az egy főre jutó nettó havi összeg minden kérdezettre vonatkoztatva 23,9%-uknál 35 000 Ft alatti, szintén 23,9%-uknál 35 000 Ft és 50 000 Ft közötti összeg. Ezekbe a jövedelmi kategóriákba a roma/cigány származásúak 44,4%-a illetve szintén 44,4%-a tartozik. A kérdezettek 4,2%-a az egy főre jutó havi jövedelmet nem adta meg - elképzelhető, hogy a félévi írásbeli matematika vizsga után - a kérdőívek kitöltésének időpontjában - egyszerűen nem volt kedvük számolni.

A jelenlegi munkahely a kérdezettek körében nem etnospecifikus: a legjellemzőbb a bejelentett szakmunkás dolgozók aránya (minden kérdezett körében 38,3%, a roma/cigány származásúak között 40%). Nota bene, hogy a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők aránya a fenti mutató (38,3%) több mint kétszerese (79,2%).

A munkanélküliség a roma/cigány tanulók között 10%-os, az összes kérdezett körében 8,3%. A kérdezettek szociális helyzetére vonatkoztatva összességében megállapítható, hogy főként hátrányos helyzetű személyek, ám a roma/cigány származású tanulók e társadalmi rétegen belül is a legmarginálisabb helyzetűek. A többségi társadalomhoz és a cigánysághoz tartozó személyek közötti különbség azonban nem mutat olyan mértékű eltérést, ami a két csoport tagjainak személyes interakcióit eleve lehetetlené tenné.

14. A Gandhi Gimnázium Felnőttoktatási Tagozatán a 2006/2007. tanévben érettségi vizsgára jelentkezett tanulók etnikai identitás - önmeghatározása alapján: 40,68%-uk roma/cigány származású.