Az utolsó kérdéskör vizsgálatakor csaknem minden ponton a 100% = 45 fő arányszámot kell alapul vennünk, ugyanis a kérdezettek közül 3 fő (16%) nem nyilatkozott. Közülük 1 fő (5,34%) roma származású, 2 személy (10,66%) más kisebbségekhez tartozónak vallotta magát. Ezt a magatartást betudhatjuk annak, hogy az érintettek nem akartak válaszolni a kérdésekre, előfordulhat azonban, hogy a nyomtatásban három oldalra rendezett kérdéscsoportból az utolsót figyelmen kívül hagyták. A legutolsó kérdés esetében a 100%=44 fő. A kérdés megválaszolatlanságának oka valószínűleg figyelmetlenség, sietség lehetett.

A más nemzetiségűekkel kapcsolatos előítéletességgel kapcsolatban (19. kérdés) csupán egy magyar származású tanuló vallotta, hogy előítéletekkel viseltetett a más nemzetiségűek - konkrétan romák/cigányok irányában. Példákat is adott az illető, miszerint „a cigányok agresszívak, koszosak, hangosak". Mivel feltételeztem, hogy ilyen jellegű direkt kérdésre nem kapok őszinte választ, a kérdőív utolsó (27.) kérdésében kontrollálni igyekeztem az itt kapott jelzéseket. A kérdőívek analíziséből kitűnik, hogy kételkedésem nem volt alaptalan.

Az összes kérdezett 80%-a állítja, hogy a tagozaton eltöltött évek alatt tett szert más nemzetiségű barátra (20. kérdés). A kérdés tekintetében legnyitottabb csoportnak a nem roma/cigány származású, de más kisebbséghez tartozók adják (100%). Mivel a barátság értelmezhetőségi köre igen széles skálán mozoghat, a kérdőív soron következő kérdéseivel igyekeztem árnyalni a közös tevékenységi körök lehetséges színtereit. Rákérdeztem a tanórai és tanórán kívüli tanulási tevékenységre, valamint a szabadidő eltöltésére.

Közös tanórai tevékenységről összességében 80%-ban számolnak be a kérdezettek. Ez a tevékenységi forma a tagozat pedagógus gárdájának érzékenységét is jelzi, hiszen nekik döntő szerep jut a tanórai tevékenységek szervezésében. Bár a nemzetiségi alapon meglévő klikkesedés tekintetében a roma/cigány származású tanulók érzékenyebbnek tűnnek, válaszaik az előítélet-mentességet támasztják alá.

Az iskola falain túl a fent leírt szimfónia kisebb összehangoltságot mutat. Az egyes csoportok egymásra vonatkozóan mérhető idegenkedése azonban így is csekélyebb, mint a Gallup által csaknem egy évtizede kimutatott,¹⁵ romákkal/cigányokkal szembeni többségi társadalmi előítéletesség mértéke.

Közös tanórán kívüli tanulási tevékenységről a teljesen roma/cigány származásúak 100%-a nyilatkozott úgy, hogy ez előfordult velük, a részben ezen etnikumhoz tartozók 66,7%-a szintén ezt vallotta. E tevékenység jóval alacsonyabban reprezentált a másik két etnikum köreiben, más kisebbségek esetében 40%, magyarok között 53,6%. Az eltérés oka lehet a tárgyalt etnikum nagyobb rászorultsága a segítségre, melyet esetlegesen ab ovo a többségi társadalom reprezentánsaitól várnak.

Viszonylagos tartózkodást mutatnak a többségi társadalom reprezentánsai a más etnikai csoportokhoz tartozókkal szemben a szabadidő közös eltöltésére kérdező ponton adott válaszaik alapján. A roma/cigány származású tanulók mindegyike (100%!) nyilatkozta, hogy folytatott már közös, nem tanuláshoz köthető iskolán kívüli tevékenységet eltérő nemzetiségűvel, a magyaroknak azonban alig több mint egyharmada (35,7%) tartott erre igényt.

Mivel az előítéletesség nem csupán közvetlen, empirikus tapasztalatokon alapul, az érintett nemzetiségek közötti interakciókban résztvevő közvetett érintettekről is érdemes információt gyűjteni. Lényegesnek tartom a társadalmi integráció szempontjából az eltérő nemzetiségűekkel kapcsolatos információk áramlását, azok hatását az interakciók szereplőinek környezetére.

Az eltérő nemzetiségűekkel kapcsolatos információátadás kapcsán csupán a tagozat tanulóinak alig több, mint egytizede (11,1%) állítja, hogy nem számol be otthonában, ismeretségi körében az eltérő nemzetiségűekkel kapcsolatban szerzett élményeiről. Az így nyilatkozók nemzetiségi hovatartozásában nem mutatható ki szignifikáns eltérés.

Nemzetiségi csoporthoz viszonyított arányszámokat figyelembe véve kizárólag pozitív élmények hangoztatásáról leginkább (66,7%) a roma/cigány nemzetiségűek reprezentánsai számolnak be. Ez a magatartás akkor lehet indokolt, ha az információ célközönségében az attól nemzetiségében eltérő csoporttal szemben létezik egy konkrét, kialakult kép; hiszen egy adott kommunikációban hírértékkel az az információ bír, ami valamilyen újdonságértéket - feltételezhetően a közvélekedéssel szemben állót -tartalmaz. Amennyiben ez az okfejtés indokolt, úgy feltételeznünk kell, hogy a roma/cigány etnikumú tanulók mikrokörnyezetében szükségszerűen létezik előítéletesség a többségi társadalommal szemben.

Egyaránt pozitív és negatív élmények hangoztatásáról számol be a magyar tanulók 42,9%-a. Köreikben ugyanennyien (42,9%) számoltak be kizárólag pozitív élmények hangoztatásáról. A fenti okfejtés alapján köreikben is feltételeznünk kell valamiféle előítéletességet más nemzetiségű csoportokkal szemben.

Az eltérő nemzetiségűekkel kapcsolatos információk vélt befolyásoló hatásáról összességében a kérdezettek 44,4%-a számol be. Némileg többségben (55,6%) vannak, akik úgy vélik, hogy az általuk átadott, eltérő nemzetiségűekkel kapcsolatos információknak nincs környezetük releváns véleményalkotására hatásuk. Az így nyilatkozók többsége (67,9%) magyar nemzetiségű; a roma/cigány nemzetiségűek egyötöde (22,2%) vélekedik ugyanígy. Következésképp, míg a roma/cigány származásúak többsége (77,8%) véli úgy, hogy az általa más nemzetiségűekkel kapcsolatban átadott információknak véleményformáló hatása is van, addig a magyar származásúak körében ez a kérdezettek egyharmadára (32,1%) jellemző.

A nemzetiségi alapon meglévő előítéletesség nyílt felvállalásának tárgyalása után a következőkben a kontrollkérdésre (27. kérdés) adott válaszokat vizsgáljuk meg. A kérdezettek csaknem egyötöde (18,2%) állítja, hogy eltérő nemzetiségűről formált véleménye megváltozott a Gandhi Közalapítványi Gimnázium és Kollégium Felnőttoktatási Tagozatán eltöltött évek alatt. Ez az arány nem kevesebb, mint nyolcszorosa (!) az előítéletességgel kapcsolatban feltett direkt kérdésre kapott válaszok releváns adatainak. Nyilvánvaló tehát, hogy a nemzetiségi alapon fennálló előítéletesség többekben létezett a képzésbe történt belépéskor, mint azt a 19. kérdésre adott válaszok mutatják.

Az előítéletek megváltozására felhozott példák a következők: „jó látni, hogy küzdenek a feljebb jutásért", „van köztük rendes is, képesek tanulni", „toleránsabb lettem velük szemben", „céltudatosság, kitartás, segítőkészség jellemzi őket, jó velük együtt lenni". Az ők személyes névmás, és ragozott alakjai a fenti idézetekben a roma/cigány nemzetiséggel kapcsolatban kerültek megemlítésre. Ezen állítások ellentéteinek listázásával megkapjuk azokat az előítéleteket, amelyek a képzésbe lépéskor a többségi társadalom reprezentáns tanulóit jellemezték a fent nevezett kisebbséggel szemben:

• nem küzdenek a feljebbjutásért,
• nincs köztük rendes,
• nem képesek tanulni,
• nincsenek céljaik,
• nem kitartóak,
• nem segítenek egymásnak/másoknak,
• nem jó velük együtt lenni, s - mindezt összevetve -
• indokolt a velük szembeni intolerancia.

A fenti diszkriminatív jellemzőkkel leírható előítéletesség megváltozása a közös munka, tanulás, az együttes iskolai és - az ott kötött ismeretségekből kifolyólag - iskolán kívüli élmények hatása, mindössze két-három év leforgása alatt.

Többnyire a többségi társadalom kisebbségekkel szembeni negatív attitűdjeiről, beállítódásairól esik szó, holott szükségszerűen léteznie kell a kisebbségekben a többségi társadalom tagjaival szemben gyakorolt előítéletességnek is. Nem ismeretes arra vonatkozó irodalom, ami a roma/cigány kisebbség más nemzetiségűekkel szembeni előítéletességét tárja fel, s e kérdőíves vizsgálat ez irányú törekvései sem jártak sikerrel. Vajon miért?

Felmerül annak az eshetősége, hogy az eltérő/más nemzetiségű kifejezést a kérdőív kitöltése során a roma/cigány származású tanulók önmagukra vonatkoztatva értelmezték. Tanulságként azonban feltétlenül levonhatjuk azt a következtetést, hogy a nemzeti/etnikai kisebbségekkel kapcsolatos kérdőíves vizsgálatok során a lehető legpontosabb módon kell fogalmaznunk az egyértelmű kategóriák felállításának szükségszerűsége végett, hiszen e kategóriák kérdezettek által eltérő módon történő értelmezése hamis kutatói konzekvenciák megállapításának veszélyét vonja maga után.

15 Magyarok és romák. A Gallup elemzése a romákkal szembeni idegenkedés szociológiai hátteréről www.gallup.hu/gallup/self/polls/nepszava/nepszava4.html